Jog és sport együtt

 Egyszerre végezte az ELTE Állam és Jogtudományi Karát, valamint az Első Magyarországi Sportriporter Stúdiót, magyarán a Komlósi Gábor által alapított, s általa fémjelzett intézményt. Borbély Zoltán együtt kezdett többek között Hajdú B. Istvánnal, Faragó Richárddal, egyszerre is kerültek a Telesporthoz. Szorgalmasan végezte az egyetemet, amikor nagybátyja újsághirdetésre lelt: sportriportereket képző iskola indul. Bár a jogot is szerette, Borbély úgy gondolta, ebbe is belevág. Előzőleg, gyerekfejjel a Képes Sport hetilapon tanult meg olvasni, első szavainak egyike Nyilasi Tibor volt, aki kedvenc labdarúgójának számított.

Nem véletlenül, Nyíl is az Úttörőstadionban kezdte pályafutását. Szülei nem tiltották, hogy a nappalin végzett egyetemmel párhuzamosan egy másik oktatási intézményt is látogasson, mérnök édesapjának mindössze az volt a kérése, hogy a jogot feltétlenül végezze el, ugyanis olyan szakmának legyen a birtokában, ami örök érvényű. Felmerült az orvosi egyetem is, ám hősünk biológiából és fizikából nem bizonyult elég erősnek. A jog testhezálló volt, hétköznap a paragrafusokkal bíbelődött, a pénteki tanítási napot általában kihagyta - tanrendje megengedte-, a hétvégét egy másik iskolapadban töltötte. A vizsgaidőszak volt húzós, olyankor kevesebb munkát vállalt a Telesportban, a jogi tanulmányok fontosabbak voltak. Hajdú B. Istvánnal együtt jártak az egyetemre és a riporterképzőbe, kollégája is hozott fájdalmas döntéseket a vizsgák miatt, az FTC-Ajax, BL-meccs közvetítését mondta le egy vizsga miatt.

 
Borbély már gyerekfejjel megfertőződött a sporttal, anyai nagyapja, Várvizi Gyula, Jules bácsi az Aranycsapat intézője volt, minden idők legjobb magyar csapatának valutaügyeit rendezte a külföldi túrák során. Igazi világpolgár volt, tíz évet élt Párizsban. Unokája 1991-ben került a Telesporthoz, első anyaga egy parlamenti foci volt, a magyar-osztrák együttes lépett pályára, a hazai illetékesek megköszönték a remek tudósítást, ami hozzájárult a két ország barátságához. A tudósításban több poént elsütött, a partjelzőt például pártjelzőként említette. Ha nem is osztatlan, de sikert aratott Hajdú B. Istvánnal közösen készített bejátszása, egy tájékozódási búvárúszó viadalról, amelyet így kezdtek: míg fecseg a felszín, hallgat a mély. Borbély több sportágban is bizonyított, a legkomolyabb lehetőségeket az ökölvívás adta számára, 1996 tavaszán, Vejléből Európa-bajnokságot közvetített, pár hónappal később, Atlantából kommentálta Kovács Kokó István ötkarikás aranyérmét, majd egy évvel később a budapesti világbajnokságon Erdei diadalát.
 
- 1998 decemberében távoztam a tévétől, a Telesport frissen kinevezett vezetője, az azóta elhunyt Knézy Jenő köszönt el, tőlem, valamint még kilenc munkatárstól. Akkor nagyon fájt a dolog, egy hónappal korábban halt meg az édesapám, nehéz időszakot éltem át. A nemrég elhunyt Bicskei Bercivel nagyon jó viszonyban voltam, akkor azt mondta, eljön az életemben az idő, amikor ez már nem lesz lényeges. Igaza lett, pár év múlva már nem foglalkoztam azzal, hogy távoznom kellett a tévéből. Hívott az egyik, frissen alakult kereskedelmi csatorna, de az a lehetőség nem vonzott. Nem vágtam bele. Egyrészt nem éreztem hozzá elég érettnek magam, másrészt nem bíztam abban, hogy a kereskedelmi tévék életben maradnak. Nem lett igazam.
 
A Napkeltében sport- és rendőrségi híreket olvasott és szerkesztett három éven át, majd 2001-től a Fővárosi Ügyészség ügyésze és szóvivője lett, 2003-tól pedig a Legfőbb Ügyészség szóvivőjeként dolgozott, hét éven keresztül. Tavaly decemberben vette át az MLSZ jogi és sportirodájának vezetését. Előzőleg Csányi Sándor a szövetség elnökségi tagjának kérte fel, amit örömmel elfogadott, fél év elteltével azonban lemondott elnökségi tagságáról,  a szövetség főállású alkalmazottja lett. Édesapja is  elégedett lenne: a joggal és a sporttal is foglalkozhat.

A futball mindig élete fontos része volt

Dr. Borbély Zoltán 1972-ben született, Lipcsei Péterrel és Wukovics Lászlóval kezdett futballozni, velük szerepelt a serdülő válogatottban. 1982-től 1995-ig védett különböző osztályokban, tehetséges kapusnak számított, ám azt gyorsan felmérte, az élvonalban aligha jutna szerephez, ráadásul az egyetemi tanulmányok sem engedték a magasabb szintű sportolást, mindössze a felsőoktatási intézmény együtteseiben állt a gólvonal elé. Két gyermeke van, Misi négy, Samu két esztendős. A focit imádják,   az majd később derül ki, hogy a labdarúgással kerülnek-e olyan szoros kapcsolatba, mint édesapjuk.