Sarlós Boldogasszony ünnepe

Az ünnep hivatalos neve ezért: Szűz Mária látogatása Erzsébetnél vagy röviden: a vizitáció napja. Mivel e nap az aratás kezdetének az ideje is, s a korai századokban a betakarítást még főként asszonyok végezték és sarlóval, ezért magyar nyelvterületen a Sarlós Boldogasszony nevet kapta.

A Vizitáció Mariotto Albertinelli 1503-ban készült alkotása

Szent Lukács evangéliuma híven örökítette meg Mária Erzsébetnél tett látogatását: Miután Gábriel arkangyal átadta az üzenetet Máriának, hogy Isten kegyelme folytán méhében gyermeket fogan a Szentlélektől, elmondta azt is, hogy unokanővére, Erzsébet is – idős kora ellenére – áldott állapotban van. A Szűz az angyali titkot őrizve útra kelt az akkori szokás szerint, hogy köszöntse rokonát. Alighogy meghallotta Erzsébet a Szűz köszöntését, „fölujjongott méhében a magzat és eltöltötte a Szentlélek. Hangos szóval felkiáltott: Áldottabb vagy te minden asszonynál és áldott a te méhednek gyümölcse” (1, 41-42.). Ez a lélekből fölszakadó üdvözlés több katolikus imádságban is szerepel, így például az „Üdvöz’ légy, Mária” és valamennyi rózsafüzér-imádságban, sőt ezek között az Örvendetes rózsafüzérben a hittitkok között a vizitáció eseménye is megörökíttetett: ”...Jézus, akit te Szent Szűz, Erzsébetet látogatván, a méhedben hordoztál...”.

Sarlós Boldogasszony ünnepe egyúttal a kenyéradó édesanya, a családi tűzhely, a tápláló anyaföld jelképes ünnepe is. Sok faluban ekkor a bő termésért könyörögtek az aratást megelőző szentmisén. Megyénkben Farkasgyepű, Vinár, Takácsi és Sümeg ferences templomát szentelték fel Sarlós Boldogasszony tiszteletére.