Lángok a hulladékégetőben - Mi okozta a tüzet?

Riadalmat keltett a környéken a csütörtök délutáni, a Fűzfői Hulladékégető Kft. területén keletkezett tűzeset. Ahogy arról lapunkban már beszámoltunk, különböző veszélyes anyagokat tároló 200 literes hordók kaptak lángra, amit 70 tűzoltó igyekezett megfékezni, sikerrel.

A környékbeli emberekben viszont egyre sorjáznak a kérdések: Hogyan történhetett mindez? El lehetett volna kerülni az esetet? A tűz milyen hatással van a környezetre? Volt-e szennyezés, ha igen, mekkora mértékben? Milyen intézkedések történnek, hogy mindez még egyszer ne fordulhasson elő? 

Öngyulladás történt?

A Vilonyán élő Pintér Lajosból ömlött a panasz. A férfi a családjával 15 éve biogazdálkodást végez, vegyszert nem használnak az 1500 négyszögöles területükön.

- Délután a kert felől láttam a füstfelhőt, amely észak fele húzódott, megnyugodtam. Hajnalban aztán az enyhe szellő a falu fölé hozta a füstfelhőt, amit az eső lemosott hozzánk.

Pintér Lajosnak egy öt és fél éves fia és egy négy és fél éves lánya van. A családjával együtt a fáról szedik le a gyümölcsöt, a földből a zöldséget. Most hogy adjon nekik ebből? Senki nem tájékoztatta őket arról, mi is történt valójában.

- A baleset után azt sem tudtuk, hogy készültségben kell lennünk, erre csak akkor döbbentünk rá, amikor a katasztrófavédelem este fél kilenckor lefújta az egészet. Az ÁNTSZ szakembereit is hiányolom, ki kellett volna jönniük, s mintát venni a zöldségből, gyümölcsből. A tűz óta bizonytalanságban élünk.

A barátaival úgy döntöttek, mielőbb tető alá hoznak egy vilonyai lakossági fórumot, ahova elvárják a hatóság embereit, hogy korrekt és hiteles válaszokat adjanak a környékbeli lakosság körében felmerülő kérdésekre.

- Nagy bizonyossággal állítható, az extrém időjárás okozhatta a tűzesetet. Egy héten át folyamatosan magas hőmérsékletet mértünk, a tűzeset napján az udvartérben például 37,8 fokot. Emiatt öngyulladás történt - nyilatkozta Csiszár Béla, a Fűzfői Hulladékégető Kft. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint az egyik hordóban lévő anyag felmelegedett, nőtt a nyomás, felrepedt a hordó, s a levegő oxigénjével érintkezve belobbant. A tartalma kifolyt, a tűz szétterjedt, s lángra gyújtotta a tározót.

Szennyezett oldószerek, nem éghető szennyvizek, különféle iszapok, üstmaradékok, festékhulladékok, különböző gyantahulladékok, szennyezett vegyszerek váltak a tűz martalékává. A tározóban tárolt anyagok körülbelül 85-90 százaléka elégett. Az égés során többek között szén-dioxid, szén-monoxid, korom, víz, valamint a tűz velejárójaként ártalmas komponensek is a levegőbe kerülhettek, de nem olyan mértékben, amely a környezetben élők egészségét veszélyeztette volna.

Ezek a hulladékok az ország különböző területéről, vegyipari, gépipari és egyéb tevékenységből származnak. Azoktól a partnerektől érkeztek, amelyekkel szerződést kötöttek hulladékok ártalmatlanítására. Ezek előkészítését délelőttönként végzik, a tározókat 13.30-kor zárják. A tűzeset 15.47 perckor történt, a tározóban senki nem tartózkodott, személyi sérülés nem történt.

A tűz kizárólag a szabadtéri hulladéktárolót érintette, sem az égetőmű, sem a tartálypark, sem a technológia nem károsodott. A tűz után maradt anyagokat rendszerezik, feldolgozzák, majd szabályszerűen elégetik.

Az ügyvezető igazgató szerint a lakosság higgadtan állt a balesethez. Az emberek Balatonfűzfő térségében megszokták, hogy a vegyipari tevékenység időnkénti velejárója a havária, ami persze nem kívánatos.

Mivel extrém időjárás még várható, a balesetek megelőzésére nekik is készülniük kell. Csiszár Béla kifejtette, ezeket az anyagokat vízzel locsolni nem szabad. Az anyagok tárolásának egyik megoldása lehetne, ha a legveszélyesebb hulladékokat még inkább elszeparálnák a többitől.

Az előzetes vizsgálatok szerint a Fűzfői Hulladékégető Kft.-nél a tárolás szabályszerűen, az előírásoknak megfelelően történt. A tűz okainak kiderítése folyamatban van, a vizsgálat eredménye 30 napon belül rendelkezésre fog állni. Csiszár Béla leszögezte, a balesetek megelőzése érdekében az abban foglaltak szerint járnak el.

A katasztrófavédelem megyei ügyeletén megtudtuk, hogy Pintér Lajos személyesen is megkereste őket és kérdéseire  kimerítő válaszokat kapott, melynek lényege, hogy a levegőbe nem került olyan mennyiségű káros anyag, ami miatt az egészségre veszélyes lenne a szabadban tartózkodni. A szennyezés nem befolyásolja a mindennapi viselkedésünket és étkezési szokásainkat, közölték.

A katasztrófavédelem veszélyhelyzeti felderítő csoportja a riasztástól, délután négy órától másnap hajnali négyig folyamatosan méréseket végzett. A levegőbe klór és ammónia került, illetve elenyésző mennyiségű foszfin, ez utóbbit viszont lehet, hogy az érzékeny műszer csak azért mutatta ki, mert a többi anyag szennyezte. A gázok mértéke jóval a maximális megengedhető munkahelyi koncentráció szintje alatt maradt, a közelébe sem ért.

Ennek ellenére a katasztrófavédelmi szakemberek a mélyebben fekvő területeken élőket (Királyszentistvánon két utcát, Vilonyán többet) hangosbeszélőn értesítették a történtekről, és a maximális biztonság érdekében arra kérték őket, maradjanak otthonaikban és tartsák zárva a nyílászárókat. Azért csak őket kérték erre, mert a levegőből kimutatott gázok nehezebbek a levegőnél, így az alacsonyabb területekre húzódhattak volna. A veszélyhelyzeti felderítő csoport a méréseket nemcsak Vilonyán és Királyszentistvánon végezte el, hanem további hat-hét településen, melyek a vonzáskörzetben találhatók.

A katasztrófavédők egyéb, az egészséggel kapcsolatos  kérdésekben nem tudnak felvilágosítással szolgálni, az az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területe, szögezték le.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tűz másnapján végzett vizsgálatot a helyszínen, közölte Szentkuti Anna sajtóreferens a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodájáról. A szakemberek a  bejárás során megállapították, hogy a tárolótér területén lévő hulladékok mintegy 80 százaléka elégett, a tárolótér környezetének 30 méteres körzetében a növényzet teljesen megsemmisült, a területre viszont - a rendezetlen körülmények miatt - a felügyelőség képviselői nem tudtak bejutni. A tüzet ugyanis a vizsgálat előtt nem sokkal oltották el, a tűzfészket még vízzel locsolták az esetleges újragyulladás miatt. Mivel a tárolótér aljzata betonozott, földtani közeg-mintavételezést nem tudtak végezni. A tárolótér környezetében lévő három  talajvíz-monitoring pont (két zsomp, egy figyelőkút) közül az egyik az oltás miatt alkalmatlanná vált a mintavételre, mivel az a felszínről szennyezett oltóvízzel feltöltődött. A másik zsompot és a figyelőkutat a felügyelőség mintavevő és mérő csoportja megmintázta, ezeket a székesfehérvári mérőközpontja elemzi.

A területen a korábban kimutatott talajvízszennyezés miatt a felügyelőség kármentesítési eljárást indított. Az, hogy történt-e újabb, másik szennyezés, azt a friss vizsgálati eredmények döntik majd el, melyről később tájékoztatnak.  A felügyelőség által az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat állandó mérőpontjain sem Veszprémben, sem Várpalotán nem volt érzékelhető kedvezőtlen változás.

Egészségügyi kockázat nincs

Olyan vegyi anyagot, ami a lakosság számára egészségügyi kockázatot jelent, nem talált az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, tudtuk meg Horváth Józseftől, a regionális intézet kémiai-toxikológiai laboratóriumának osztályvezetőjétől. Az ÁNTSZ a tűz másnapján vett levegő- és talajmintákat, az égés helyén, attól ötszáz méterre, illetve két kilométerre. Foszfint kerestek, de ezt nem találtak. Metánt, triklór-etilént és tetraklór-etilént igen, de csak az égés helyén. Ugyanígy csak az égetőnél  mutattak ki szerves anyagot a talajban. 

Vegyipari környéknek nehéz újat mondani, ennek ellenére nem árt leszögezni: a hulladékártalmatlanítás és a vegyipari technológia között óriási különbségek vannak. Ez utóbbi esetben jól definiálható alapanyagokból jól definiálható anyagot hoznak létre. Az ártalmatlanítás esetében azt pontosan tudják, előírás szerint mi jöhet ki (még pontosabban, mi az a kevés, ami a kéményből még kijöhet), de hogy mi megy be a rendszerbe, azt nyilvánvalóan nehéz megállapítani.

Az is rizikófaktort jelent, hogy a sokféle anyag éppen milyen reakciókba lép a másikkal, pláne ekkora hő hatására. Ezeket a helyzeteket eddig tudták kezelni, a kánikula azonban nem várt folyamatokat indított el. Egészen bizonyos, ahogy kommunális, úgy veszélyes hulladék is képződik - az ember gondoskodik róla. Ezek kezelése létfontosságú, amitől nem kell megijedni - de mint látjuk, néha nem árt félni...

Tremmer Tamás