Kiskorúak a magyar médiában

A kiskorúak védelme a hazai médiaszabályozás egyik kiemelt figyelemmel kísért területe. A 2010-ben életbe lépett médiatörvény a kiskorúak védelmét szorgalmazza, azonban külön nem szabályozzák a kiskorúak médiabeli reprezentációját. A média  különösen a bulvár és a kereskedelmi televíziós csatornák  azonban néha túl nagy hangsúlyt helyeznek a kivételes eseményekre és incidensekre. A sajtónak ugyanakkor lehetősége van arra is, hogy azokra a társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet, amelyek a gyermekjogokhoz, személyiségük védelméhez kapcsolódnak.

Az Ipsos médiakutatása  amelyet az MLE megbízásából a társszabályozási szerződés keretében végzett  arra keresett választ, hogy a nyomtatott és az elektronikus sajtó hogyan reprezentálja a kiskorúakat, milyen pozitív és negatív sztereotípiákat követ, hogyan viszonyulnak ehhez a gyerekek és a médiaszakemberek és milyen mértékben tartja tiszteletben a sajtó a gyermekek jogait?

Vass Ágnes, a médiatanács tagja és Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnöke a gyermekek megjelenése a médiában témakörben végzett kutatás eredményét ismertető sajtótájékoztatón. A vidéki lapok témakezelését kedvezőnek találták (Fotó: MTI/Kovács Attila)

A kutatás az MLE Médiakódexéhez csatlakozott kiadók szeptemberi lapjaiban és az online felületein megjelent, gyerekekre vonatkozó cikkek tartalomelemzéséből indult ki. Megállapították, hogy ebben az időszakban a cikkek nem tartalmaztak jogsértő kitételeket. A nyomtatott média, különösen a vidéki lapok témakezelését kifejezetten kedvezőnek találták az elemzők. A legjellemzőbb pozitív megjelenítés a tehetséges, sikeres gyerekek sportban, tanulásban, pályázaton elért eredményeinek bemutatása, a tipikusan negatív pedig a bűncselekményeket elkövető vagy azok áldozatául eső kiskorú. Jellemző, hogy a média felerősíti az amúgy is meglévő sztereotípiákat: például a lányokat általában pozitív szerepben, jónak, szorgalmasnak, sikeresnek mutatják be, a fiúk pedig többször jelennek meg kedvezőtlen szerepkörben. Az online felületeken a negatív gyerekábrázolások gyakoribbak, mint a nyomtatott médiában. Pozitív írásokat a kiskorúakról csak a vidéki lapok közölnek rendszeresen.

A kutatók megállapították, hogy kamaszok (10-15 éves korosztály) a legveszélyeztetettebbek, mert az énképük kialakulása szempontjából korántsem mindegy, hogy a média milyen színben tünteti fel őket.