A csődvédelem a megoldás?

A javaslatot a kormánypártok, az ellenzék is támogatja. Eszerint ne csak a cégek, hanem magánszemélyek is kapjanak csődvédelmet. Mi indokolta a magáncsődtörvény tervezetének kidolgozását? - kérdeztük Damm Andreától. A jogtanácsos elmondta, hogy ma az egyén érdeke, akinek munkájára épül adott vállalkozás nem érvényesül, kiszolgáltatott. Helyzetét súlyosbította a gazdasági válság, és a húsz éve rossz gazdasági szerkezetet fenntartó politika miatt ellehetetlenülő vállalkozások, a növekvő munkanélküliség. 1990 óta az átlagbérek megtízszereződtek, az alapvető létfenntartást szolgáló termékek, szolgáltatások fogyasztói árai megkétszázszorozódtak. Ez kiszolgáltatottá tette a társadalmat, hiszen ez a nagy különbség kizárja, hogy takarékossággal is kigazdálkodható legyen a háztartások terhe, és elkerülhetetlen lett a tartozások növekedése.

Damm Andrea jogtanácsos, a civil javaslat kidolgozója (Fotó: archív)

- Tíz éve egyre több kölcsönre lett szükség a háztartásokban. A bankok 2004-től hitelekkel árasztották el a lakosságot, az emberek nagy része eladósodott. Most kiszámíthatatlanul emelkednek a törlesztések, visszaszorításukra az államnak a jogszabályok hiányában nincs eszköze  hangsúlyozta Damm Andrea jogtanácsos, a magáncsődtörvény kidolgozója.

- Létezik-e magáncsődvédelem más országokban?

- Több országban évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy az államnak korlátoznia kell a tőkerendszerek működését. Emiatt az emberek védelmét szolgáló intézményeket alakítottak ki, ami Ausztriában, Németországban, Ausztráliában, Kanadában, Franciaországban jól működik.

- Megelőzhető lett volna, hogy nálunk magánszemélyek, családok a csőd szélére?

- Igen, ha a rendszerváltozás után nem kótyavetyélik el a társadalmi tulajdont. A magánosításnál főként a munkavállalói privatizációt kellett volna alkalmazni. A jog eszközeivel a monopolizációt több szolgáltatásban akadályozni kellett volna. Szerencsés lett volna, ha a politikusok nem azzal ámítják a választókat, hogy a kapitalizmus velejárója az életszínvonal növekedés, mert ez nem igaz. Jó lett volna, ha az illetékesek figyelmeztetnek a a hitelfelvételek veszélyeire.

- Többször cégvezetők szándékosan csődbe vittek cégeket, majd tiszta lappal újabb vállalkozásba kezdtek. Magánszemélyeknél nem lehetséges ugyanez?

- Jellemző az említett példa, miközben hátrahagynak kifizetetlen számlákat, kötelezettségeket. Sajnos a joszabályainkkal nem fékezhetők meg. Magánszemélyeknél a benyújtott törvényjavaslat alapján ez kizárt. Olyan garanciákat építettünk a rendszerbe, amely akadályozza, hogy a felelőtlen emberek megmeneküljenek. Ma nem kell felelőtlenül gazdálkodni ahhoz, hogy valaki "lecsússzon". A jegyző az első szerepelője az eljárásnak, aki érzékelheti, hogy felelőtlenség vagy a személyen kívül álló körülmény miatt alakult ki csődhelyzet, majd a bíróság és az általa kirendelt vagyonfelügyelő vizsgálja meg a körülményeket. Az állam nincs abban a helyzetben, hogy elítéljen polgárokat a gazdálkodásukért, mert maga sem tett semmit a helyzet elkerüléséért. Az állam 22 éve sok közszolgával, drágán működik, magasak az adóterhek, így főként neki kell figyelnie polgárai helyzetére. Sok ember adósságspirálba került, sem saját eszköze, sem jogszabályi támogatása nincs ahhoz, hogy belátható időn belül - még biztos jövedelem mellett is - kilábaljon ebből. Ezért fontos ennek a jogintézménynek a bevezetése, amely védőhálót nyújt az újrakezdéshez.

Kilakoltatás. Sokan adósságspirálba kerültek, semmi remény, hogy rövid időn belül kilábaljanak ebből (Illusztráció: archív)

- Ki kérhet csődvédelmet?

- Az, akinek legalább 500 ezer forintos, lejárt tartozása van, amely meghaladja az ő, és a vele egy háztartásban élő személyek három havi nettó jövedelmét. Feltétel, hogy három éven belül nem kért és nem kapott csődvédelmet.

- Miként lehet alkalmazni?

- Együtt kell működniük a vagyonfelügyelővel, akivel a pénzügyi tevékenységét gyakorolják. Nem veszítheti el a polgár az eljárás végén lakhatását, és maradnia kell annyi jövedelmének, vagyonának, amellyel tartósan biztosítja a létfenntartását. Nem feltétel, hogy az eljárás végén minden tartozás kiegyenlítődjön.

- Milyen következményekkel számolnak?

- Óriási haszna lenne. Az emberek elveszett biztonságérzete visszatérne. Visszakapja a gazdasági élet a fogyasztóképes polgárokat, amellyel adóbevétel, nyereség keletkezik. Gondolkodásra késztetné a közszolgáltatókat, hogy jobb lenne kifizethető díjakat meghatározni, mint veszteségeket generálni. A hitelezés is józan ész alapú lesz, s nem olyan, mint amit 2004 és 2009 között a bankok tettek. A társadalom eladósodottságának megszűnése az ország helyzetét javítja, a hitelképességet emeli. 

Damm Andrea elmondta, hogy a kormányzó pártok tartózkodnak a tervezet megszavazásától. Nyilatkozták, készítenek másikat, de ennek nincs jele. Nem lenne jó, ha egy ilyen intézmény akkor lépne életbe, amikor már nem tudnak vele élni az emberek. A magáncsődvédelem alkalmazása féket szabhat a végrehajtói túlkapásoknak, amire a minap is adódott példa. Hogy bevonják-e a végrehajtókat a munkába, azt válaszolta a javaslat kidolgozója, hogy túlkapásaik tragédiával jártak, amit szintén megszüntethet ez az intézmény. A magáncsőd törvény beterjesztése előtt elkészítettem a végrehajtási törvény módosításának javaslatát is. Javasoltam, vegyék ki az embertelen szabályokat. Ettől is tartózkodtak a kormányzó pártok.