Mesterházy: minden családban legyen legalább egy kereső!

A pártelnök-frakcióvezető kifejtette: programjuk alapján a minimálbér és a garantált bérminimum vásárlóereje nem csökkenhet, de a foglalkoztatási költségek sem emelkedhetnek elviselhetetlenül.
   
Az MSZP ígéretet tesz a munka törvénykönyvének megváltoztatására, valamint - kormányra jutva - öt hónapra emelné az álláskeresési támogatás folyósításának időtartamát.
   
Mesterházy Attila hangsúlyozta, hogy javaslatuk - amely a gazdasági és az oktatási után a harmadik szakpolitikai program az MSZP-ben - a szolidaritásra épít.
   
Középpontjában a gazdaságélénkítés áll, amihez új adó- és járulékrendszert, a beruházások ösztönzését és a jogbiztonság megteremtését tartják szükségesnek. Javaslatot tesznek arra, hogy minden kormányzati döntésnél mérlegeljék a foglalkoztatáspolitikai következményeket.
   
Az MSZP növelné a munkaerőpiac támogatására szánt források összegét, és átalakítaná az ellátórendszert, hogy az álláskeresők több információt kapjanak.
   
Mesterházy Attila arról is beszélt, hogy a közmunkát átmeneti, válság idején szükséges foglalkoztatási formának tartják, de úgy vélik, értékteremtőnek kell lennie, segítenie kell a visszatérést a munkaerőpiacra, és biztosítania kell a megélhetést, amihez 47 ezer forint nem elég. Közmunkásokat az állami beruházásoknál is alkalmaznának.
   
A szocialisták emellett fontosnak ítélik a munkahelyteremtést a szociális gazdaságban, azoknak a vállalkozásoknak a támogatását, amelyek a helyi erőforrásokra építenek, és idővel képesek lesznek a piacra termelni. Védett piacokat is létrehoznának, előírva, hogy bizonyos termékeket, szolgáltatásokat csak hátrányos helyzetűek, például megváltozott munkaképességűek állíthatnak elő, illetve végezhetnek el.
   
Az MSZP - a párt kedden bemutatott oktatáspolitikai vitairatával összhangban - visszaállítaná a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, és a közismereti tárgyak oktatásának korábbi időkeretét a szakképzésben.
   
A pártelnök részletesen is szólt a munkatörvénykönyv megváltoztatásáról: azt ígérte, ha a szocialisták kormányra kerülnek, az első öt olyan jogszabály között lesz, amelyet - az érdekképviseletekkel egyeztetve - módosítanak.
   
Mesterházy Attila előadását megelőzően a szakszervezetek képviselőinek ismertette a szocialisták szakpolitikai programját.
   
A konferenciát megnyitó csaknem egyórás bevezetőjében az ország alapvető problémájaként említette, hogy a rendszerváltás óta alacsony a foglalkoztatottság: 1997-ig eltűnt másfél millió munkahely, azóta pedig - a GDP és a beruházások növekedése ellenére - alig nőtt a foglalkoztatottak száma.
   
Magyarországon kevesen dolgoznak, a nagyjából 56 százalékos foglalkoztatási ráta a második legalacsonyabb az Európai Unióban, az egy alkalmazottra jutó ledolgozott munkaidő viszont a második legnagyobb - hangsúlyozta.
   
Beszélt arról is, az elmúlt két évtized tanulsága, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem elégséges feltétele a foglalkoztatás növelésének. Ugyanakkor ennek akadályában áll a gazdaság szerkezete, az, hogy nagyok a bérterhek, az adminisztratív költségek, gyakoriak a szabályváltozások. Probléma, hogy sokszor hiányzik a megfelelő képzettségű munkaerő, és hogy nem elég hatékony a szakképzés - sorolta.
   
Bírálta a kormány foglalkoztatáspolitikáját, mondván, hogy a versenygazdaságban és közszférában is kevesebben dolgoznak, mint 2010-ben, csak a közfoglalkoztatottak száma nőtt.
   
Kiss Péter országgyűlési képviselő, korábbi munkaügyi miniszter a programalkotás fontosságát emelte ki: azt, hogy másfél évvel a választások előtt az ellenzéknek nem elég a kormányt bírálnia, hanem világos alternatívát kell kínálnia.
   
Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, a parlament foglalkoztatási bizottságának elnöke elmondta: az MSZP célja, hogy 2014 után emelkedjen a foglalkoztatottság szintje, és ezt a mai helyzettel ellentétben ne "statisztikai bűvészkedéssel" érjék el. Ezen belül is kiemelt szándékuk, hogy csökkenjen a pályakezdők körében ma csaknem 30 százalékos munkanélküliség.