Valódi IMF-feltételek jelentek meg a sajtóban?

Orbán Viktor kormányfő a Fidesz-KDNP-frakció döntését bejelentve csütörtökön azt mondta: "ezen az áron, így nem" kell biztonsági, pénzügyi garancia az IMF-től és az Európai Uniótól. A miniszterelnök Facebook-oldalán közölte, hogy a kabinet a következő napokban egy alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatot készít. Orbán Viktor mindezzel a Magyar Nemzetben megjelent IMF-kölcsönfeltételekre utalt, amelyek egy részét - így a nyugdíjak csökkentését, a bürokrácia leépítését, a bankadó megszüntetését és a bankoknak juttatandó pénzösszegeket - ő maga is felsorolta a közösségi oldalon közzétett videoüzenetben.

Az LMP viszont egyáltalán nem tartja biztosnak, hogy a valódi feltételek jelentek meg a sajtóban és azokat "nem csupán a közvélemény átverésére dobta be a miniszterelnök" - közölte Vágó Gábor.

A politikus hangsúlyozta: a kérdésben tisztán kellene látni, de számukra úgy tűnik, hogy a Fidesz "az IMF-re akarja rákenni a gazdaságpolitikájának kudarcát".

A képviselő végül azt mondta, elengedhetetlennek tartanának egy gazdaságpolitikai fordulatot és kiigazítást, de annak a politikai árát a Fidesznek kell megfizetnie.

A piac várja az IMF "megerősítő" nyilatkozatát

Nagyon messze kerültünk az IMF-fel tervezett hitel megállapodástól Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint, aki hangsúlyozta: a miniszterelnök Facebookon történt bejelentése alapján igaznak tűnnek a sajtóban közölt IMF-követelések.

Tóth Gergely az MTI kérdésére elmondta, hogy a lap által nyilvánosságra hozott listát nem indokolják Magyarország reálgazdasági folyamatai, a gazdaság állapota egy ilyen méretű kiigazítást nem igényel.

Kiemelte: a nyilvánosságra került lista a valós, mintegy 300-400 milliárd forintos kiigazítási igény többszörösét öleli fel, ami teljesen indokolatlan, a feltételek meglehetősen eltúlzottak.

Tóth Gergely szerint ezen a feltételeket esetén "az életben nem lesz Magyarországnak megállapodása az IMF-fel."

Hozzátette: a valutaalap feltételeiről a piac várja az IMF "megerősítő" nyilatkozatát.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója azonban úgy vélte, hogy a lapban felsorolt, IMF-nek tulajdonított igények nem szokványosak, a valutaalap nem szokott ilyen részletes igényekkel fellépni. Szokatlannak nevezte azt is, hogy csak egyetlen lapban jelent meg az információ.

Véleménye szerint mindez akár azt is jelentheti, hogy a magyar politika arra próbálta használni ezt a hírt, hogy olyan színben tüntesse fel magát, mint aki szembemegy az IMF-fel, "térdre kényszeríti" és úgy harcol ki egy kedvező feltételű hitelmegállapodást. A másik lehetőség, hogy a kormány ezzel próbálja indokolni azt, hogy végül nem lesz megállapodás.

Úgy vélte, folytatódik az elmúlt hónapokban látott stratégia, azaz egyre messzebb tolódik a megállapodás a nemzetközi hitelezőkkel.

Az Orbán Viktor szavaira adott első piaci reakció Duronelly Péter szerint pánikreakció volt, amelynek nem lehet túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Hozzátette, hogy egyelőre nem teljesen világos, mi történik, a piaci szereplők is próbálják értelmezni az eseményeket. Véleménye szerint a nemzetközi tőkepiacok jelenlegi kedvező hangulatában a magyar eszközök gyengülése is mérsékelt és átmeneti lehet, kockázatot az jelenthet, ha a globális piaci hangulat megfordul.

A miniszterelnök bejelentésére gyengült a forint és esett a tőzsde, de később korrigáltak az árfolyamok. Az euró jegyzése 285,40 forintról 289 forint fölé szökött fel pár percen belül a bejelentést követően, délután 5 óra utánra azonban 287,20 forintig korrigált. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a kormányfő közlése után mintegy 2 százalékot gyengült, de végül kis pluszban zárt a BUX.

A magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak londoni árazása, amely kora délután még idei mélypontján volt, emelkedett a miniszterelnök bejelentésére. A CDS árazása kora délután 395 bázispont volt, és az utóbbi egy évben most először csökkent 400 bázispont alá. Orbán Viktor szavai után azonban 413,8 bázispontra ugrott a jegyzés.