Se türelem, se zóna, csak prostitúció

A rendőrség rendkívül nagy energiákat fordít a prostitúció és kiemelten a gyermekprostitúció hátterének felderítésére, ám az önkormányzatoknak is lenne feladatuk az ügyben – Pintér Sándor ezt az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtti meghallgatásán mondta. Tény: az elmúlt években csak Miskolcon és Tiszavasváriban jelöltek ki türelmi zónát, de a miskolcit is felszámolták már, most újra tervezik a megnyitását.

Földi Ágnes, a Prostituáltak Magyarországi Egyesületének elnöke azt mondta: azok az önkormányzatok is, amelyek kijelölték, rendszerint embertelen, közvilágítás és közút nélküli, városszéli helyeken engedélyezték a prostitúciót, minden infrastruktúra néllkül. Ez azt jelenti, hogy ott a szexmunkás legálisan felajánlkozhat, de az aktus ott nem történhet meg, csak máshol, ami már nem legális, ahogy az is közszeméremsértés, ha autóban bonyolódik a szolgáltatás.

– Elméletileg, türelmi zónák nélkül, teljesen legálisan csak saját lakásban, olyan lány végezhet ilyen szolgáltatást, akinek se férje, se gyereke nincsen – mondta Földi Ágnes. – Prostitúció céljára ugyanis ingatlant bérbe adni Magyarországon bűncselekménynek számít. Ha saját lakásban dolgozik valaki, akinek gyermeke van, az kiskorú veszélyeztetése, ha férje van – tucatnyi ilyen példa van – meggyanúsítják, hogy futtatja a feleségét. 2006 óta ugyan ki lehet váltani vállalkozói igazolványt a szexmunkásoknak, de csak egyéni vállalkozásként, így a törvény szerint több lány nem állhat össze. Ausztriában, Németországban, Svájcban teljesen szabályzott és kulturált módon történik mindez, nálunk hiába van régóta törvény, az önkormányzatok nem partnerek, a rendőrség vadászik ránk, miközben van az országban 15 ezer szexmunkás. Ha ezt csak napi 3-4 kuncsafttal beszorozzuk, kiderül, hogy ez egy olyan iparág amire tömeges az igény. A volt szocialista országok közül csak Románia nem írta alá a New York-i egyezményt, mégis minden országban, Lengyelországtól Szovákiáig megtalálták a módját, hogy a prostitúció ne félig illegalitásban működjön, mert az minden szempontból sokkal nagyobb rizikó.

A lányok közül ezért, aki megteheti külföldön dolgozik: Ausztria, Németország, Olaszország és újabban Svájc a „paradicsom”, ott a legfrissebb felmérés szerint a prostik 80 százaléka magyar.

A prostitúcióról szóló szabályozás a világban igen sokféle és két szélsőség között mozog. Az egyik a svéd modell, ami igen szigorú, és még azt is bünteti, aki a szolgáltatást igénybe veszi, fél év börtön jár érte. A másik, ami a Dél-Kelet ázsiai országokban látható, a teljes legalitás.

Sokszor felmerült az elmúlt években, hogy fel kéne mondani Magyarországnak az intézményes prostitúció tiltását kimondó New York-i egyezményt, és úgynevezett „piros lámpás házak” engedélyezésével kellene rendezni a kérdést. Persze ellenzői ugyanannyian vannak ennek, mint támogatói. A Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom tagjai például azt mondják, elfogadhatatlan, ami hazánkban van, és ez a társadalom többségének érdekeivel szemben történik. Szerintük egyes szűk üzleti és bűnözői körök érdeke a prostitúció legalizálása. Egyfajta reklámhadjárat során az „ősi mesterség” és a „természetes szükséglet”, „kéjhölgyek” és „örömlányok” kifejezésekkel azt láttatják, hogy a prostitúció nem is olyan veszélyes bűncselekménytípus, miközben szerintük az emberkereskedelem, a drogok és a bűncselekmények melegágya, egy béklyó, amiből nem lehet szabadulni.

A Pécsi Evolúciós Pszichológia Kutatócsoport legfrissebb kutatásában azt vizsgálta, hogyan hat a prostitúció a párkapcsolatokra. Meskó Norbert főiskolai docens, a kutatás vezetője azt mondta: a prostitúció társadalmi presztízse kultúránként változó, de az mindenesetre érdekes, hogy egy 300 kultúrát elemző etnográfiai atlaszban mindössze 12 olyan társadalom van, amelyben nem ismerik a prostitúciót.

– Az újabb kutatások alapján azt mondhatjuk, hogy az egyik tényező, ami miatt ez a szélsőséges viselkedési forma évezredek óta fennmaradhatott, a férfiak rövidtávú, érzelmi elköteleződéstől mentes szex iránti nyitottsága, illetve a szexuális változatosság iránti igénye lehet. A nők egy része vevő erre és egy harmadik tényező, amelyet új vizsgálatunkban feltártunk, a tartós kapcsolatban élő nők beállítódása a partner félrelépésével kapcsolatban. A nők úgy érzik, kevésbé kell tartaniuk partnerük elveszítésétől, ha a férfi prostituálttal lép félre, mintha barátnőt tartana.

Forrai Judit, a Semmelweis Egyetem Orvostörténeti Munkacsoport vezetője évtizedek óta kutatja ezt a témát. Szex, erőszak prostitúció című munkája az egyik legalaposabb a hazai prostitúció történetéről és körülményeiről szóló elemzés. Forrai Judit szerint jó megoldás nincs, a prostitúciót évezredek óta nem sikerült felszámolni, így inkább a lehetséges ártalmak csökkentésére kellene hangsúlyt fektetni. Fontos lenne az iskolai keretek között, időben elvégzett megfelelő szexuális felvilágosítás, a párkapcsolati oktatás és az is, hogy a prostituáltak szervezett formában, több segítséget kaphassanak pszichológustól, szociális munkástól, civil szervezetektől, és ha ki akarnak kerülni erről a kényszerpályáról, legyen hozzá támogatói hálózat, ami oktatással, lelkigondozással segíti őket, hiszen tömegével fordulnak elő tragikus életutak.

Az utcai prostitúciónak régi hagyománya van Magyarországon – mondta Forrai Judit. Az erre vonatkozó első szabályrendelet 1867-ben született, Budapesten. Ez előírta, hogy a kéjelgés színtere kizárólag a bordélyház, később több liberálisabb törvény is született, amíg 1926- ban egy egységes országos rendelkezés zónásított rendszerrel, meghatározott helyen és időben engedélyezte a prostitúciót.

A szocializmusban a szexuális kizsákmányolásnak nem volt helye. 1949-ben bezáratták a bordélyházakat, 1955-ben Magyarország is ratifikálta az ENSZ 1950. évi New York-i egyezményét, vagyis az utcai kéjipart statisztikailag felszámolták. A 60-as évek közepére aztán kialakult egy szállodákban dolgozó prostituált réteg, az úgynevezett „éneklő lányok”, akiknek eltűrték, amit csináltak, de időközönként begyűjtötték őket, és jelenteniük kellett.

Az 1970–80-aS évek átalakuló társadalma újra szemet hunyt az utcai prostitúció fölött. A prostitúciót ma is egy 1999-ben elfogadott törvény szabályozza, ami tiltja a szexuális szolgáltatást és türelmi zónákba terelte (volna) ezeket a szexuális szolgáltatásokat, de ez azóta inkább az utak mellett, az interneten és lakásokban zajik.