Sukoró-ügy: meggyanúsította Gyurcsány Ferencet a főügyészség

Gyurcsány Ferenc ellen 2009 októberében Schiffer András a Lehet Más a Politika szóvivőjeként tett feljelentést hivatali visszaélés gyanúja miatt, ezt csatolták a már folyamatban lévő nyomozás irataihoz.
   
Miután az Országgyűlés szeptember 12-én a volt kormányfő, jelenlegi országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött, a politikust hétfőn gyanúsítottként hallgatták ki.
   
A megalapozott gyanú lényege szerint egy külföldi befektetői csoport kaszinóberuházást tervezett a Közép-Dunántúli régióban, a Velencei-tó partján, Sukoró területén. A befektetők kezdeményezésére kormányzati szervezésben 2008. május 21-én az Országház Nándorfehérvári Termében  a beruházásról egyeztetés történt, amelyet Gyurcsány Ferenc vezetett.
   
A főügyészség tájékoztatása szerint a megbeszélésen a beruházók egyik fő kérése az volt, hogy a beruházás céljára kiszemelt ingatlanegyüttes tulajdonát ingatlancserével szerezhessék meg. Indokként arra hivatkoztak, hogy el szeretnék kerülni a pályázat esetén szükségszerűen megjelenő versenytársakat - tartalmazza az ügyészségi közlemény.
   
A megbeszélésen Gyurcsány Ferenc döntött arról, hogy támogatja a befektetőknek cserével történő ingatlanszerzését, és ennek megfelelő feladatokat szabott az illetékeseknek. A főügyészség szerint a volt kormányfő ténylegesen előírta, hogy az általa támogatott kérésnek megfelelő és a befektetőknek egyoldalú és kizárólagos előnyt biztosító végrehajtást a kormányzattól függő, a konkrét lebonyolításra jogosult állami tisztviselők a meghatározottaknak megfelelően, haladéktalanul hajtsák végre.
   
A közlemény emlékeztetett: az állami vagyonról szóló törvény rendelkezése szerint az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását - ha törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz - versenyeztetéssel kell megkísérelnie.
   
Az akkor hatályos, Nemzeti Földalapról szóló törvény úgy rendelkezett, hogy "az MNV (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) Zrt. a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyont a földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladásával, illetve nyilvános pályázat útján haszonbérbe adásával vagy vagyonkezelésbe adásával hasznosítja". A főügyészség hozzátette: az akkori szabályozás szerint a Nemzeti Földalap felett a magyar állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.
   
A főügyészség szerint a cserére vonatkozó döntést Gyurcsány Ferenc törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve hozta meg.
   
"Gyurcsány Ferenc döntése a versenyeztetést kiiktatta, kizárta a nyilvános pályázat lehetőségét is, abból a célból, hogy ezzel egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek a konkurencia elkerülésére és az eljárás lényeges gyorsítására" - tartalmazza Keresztes Imre közleménye.
   
A főügyész kitért arra is, hogy Gyurcsány Ferenc indítványára a gyanúsítotti kihallgatásról kép- és hangfelvétel készült.

Lapozzon a további részletekért!

OLDALTÖRÉS: Hétre nőtt a gyanúsítottak száma

Hétre nőtt a gyanúsítottak száma

Gyurcsány Ferenc hétfői gyanúsítotti kihallgatásával hétre nőtt a sukorói telekcsere miatt indult büntetőeljárás gyanúsítottjainak száma; az eljárás alá vontak kivétel nélkül tagadják, hogy bűncselekményt követtek volna el, valamennyien szabadlábon védekeznek.
   
Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő Sukoró külterületi ingatlanegyüttes, illetve az említett személy tulajdonát képező, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.
   
A Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése alapján 2009 áprilisában hivatalból indított főügyészségi nyomozás során először 2010 augusztusában hallgatták ki gyanúsítottként Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsolt volt értékesítési igazgatót. Előbbit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével, Császyt pedig ennek bűnsegédletével gyanúsítják.
   
A csereszerződést a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2008. július 30-ai határozata alapján az MNV Zrt. képviseletében Tátrai Miklós vezérigazgatóként írta alá, míg jogtanácsosként Császy Zsolt értékesítési igazgató ellenjegyezte.
   
Az ügyészség szerint a csereügylet előkészítésében Tátrai és Császy is részt vett és ennek során "visszaélésszerűen alkalmazták az állami vagyonról szóló törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes rendelkezéseit, megszegték az MNV Zrt. több belső utasítását, valamint az ésszerű gazdálkodás követelményeit".
   
Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá, amely ha teljesül, az államot több mint 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés éri. 
   
Tátrait és Császyt 2010 szeptemberében előzetes letartóztatásba helyezték, ám a bíróság, a fellebbezéseket elbírálva, három hónappal később megszüntette  a kényszerintézkedéseket.
   
Szintén gyanúsított az ügyben a külföldi befektető jogi képviselője, őt kétrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítják. A főügyészség szerint ő abban működött közre, hogy a pilisi és albertirsai földvásárlásokat ajándékozási szerződésként leplezze, és így érje el, hogy ne érvényesülhessenek az elővásárlási jogot biztosító és annak sorrendjét meghatározó jogszabályi előírások.
   
Ugyancsak gyanúsítottja az ügynek tavaly december óta Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja. A főügyészség őt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével gyanúsítja, amiért a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként jóváhagyta a szerződést.
   
Idén januárban az ügyletsorozatban eljáró egyik értékbecslőt, F. Zsoltot hallgatta ki az ügyészség magánokirat-hamisítás vétsége miatt. Márciusban az értékbecslőt ismét kihallgatták, ekkor bűnsegédként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete megalapozott gyanúja merült fel vele kapcsolatban. E szerint F. Zsolt 2008. június 13-án készült értékbecsléseit 2008. június 17-én e-mailen megküldte Császy Zsoltnak, az MNV Zrt. értékesítési igazgatójának, majd Császy felszólítására átdolgozta az - egyébként valós értékhez közelítő - értékbecsléseit, amelynek következtében a sukorói ingatlanok értékének megállapítását 2 milliárd 140 millió forintról 1 milliárd 85 millió forintra csökkentette. Az értékbecslő az ügyészség szerint így közreműködött abban, hogy az állami ingatlanok a valós értéküknél lényegesen alacsonyabb értéken kerüljenek - a csereszerződés sikeres lebonyolítása esetén - magántulajdonba.
   
Idén január 26-án az MNV Zrt. egyik, az ügyletben ugyancsak eljáró vezetőjét, V. Andrást bűnsegédként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki gyanúsítottként.
   
Az ügy hetedik gyanúsítottja Gyurcsány Ferenc, akit hivatali visszaélés miatt hétfőn hallgatott ki az ügyészség.
   
A főügyészség az ügy előzményeit tartalmazó összesítése kitér arra is, hogy 2010. év végén gyanúsítottként idézték a befektetők érdekében eljáró Joav Blum kettős állampolgárt, aki azonban eddig a jogi képviselője útján több esetben - az egészségi állapotára hivatkozva, orvosi igazolásokkal kimentette magát.
   
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2011. februárjában a Sukoróra tervezett beruházással összefüggésben, a kaszinókoncesszióval kapcsolatban észlelt törvénysértések miatt tett feljelentést. A főügyészség ebben az ügyrészben is nyomozást rendelt el, amelyet 2011 májusában az alapüggyel egyesített.
   
Még 2009-ben a főügyészség nyomozásával párhuzamosan Bajnai Gordon akkori miniszterelnök a telekcsere-ügylettel kapcsolatban vizsgálat elrendelésére utasította a Pénzügyminisztériumot. Ennek eredményeként, a Pénzügyminisztérium a csereszerződés bíróság előtti megtámadására utasította az MNV Zrt.-t, mivel a minisztérium vizsgálata is arra a következtetésre jutott, hogy a telekcsere-szerződés törvénysértő volt. Ez a per a Fejér Megyei bíróság előtt jelenleg is folyamatban van.

OLDALTÖRÉS: Esküszegéssel vádolta az ügyészeket Gyurcsány

Esküszegéssel vádolta az ügyészeket Gyurcsány

Esküszegéssel vádolta az ügyészség vezetőit és az ügyében eljáró ügyészeket Gyurcsány Ferenc azután, hogy hétfőn hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője azt mondta: minden ügyész becsülettel, esküjéhez hűen végzi a munkáját.
   
A volt miniszterelnök kevéssel délután egy óra után érkezett az ügyészség Zichy Jenő utcai épületébe, ahol alig több mint háromnegyed órát töltött. Ezután - a kihallgatása alatt az utcán tüntetőkhöz szólva - elmondta: vallomást tett, ugyanakkor panasszal élt a gyanúsítás ellen. Közlését, amely szerint a panaszt Polt Péter legfőbb ügyész bírálja el, a demonstrálók füttyszóval nyugtázták.
   
Gyurcsány Ferenc szavai szerint rövid vallomásában "az ügyészek szemébe nézve" azt mondta: megsértették esküjüket, és ahelyett, hogy részrehajlás nélkül, elfogulatlanul végeznék munkájukat, politikai ellenfeleinek ösztökélésére "ocsmány, cinikus koncepciós perben vesznek részt".
   
"Lehet, hogy a főügyészt ki lehetett fizetni egy kitüntetéssel (...), de biztos lehet abban, el fog jönni a pillanat, amikor azok, akik most mögötte állnak, már nem lesznek képesek megvédeni attól, hogy szembenézzen a joggal, a jog pedig azt fogja mondani, hogy ami itt történt, az disznóság, tisztességtelenség, az maga a szégyen. Szégyelljék magukat, ügyész uraim" - fogalmazott a szocialista politikus. Megjegyezte: ahogy ígérte, az eljárás alatt mindvégig azzal fogja vádolni az ügyészeket, hogy elárulták az alkotmányosságot, "ebben bűnrészesek".
   
A volt miniszterelnök tudatta azt is, hogy a gyanúsítás szövegét és a kihallgatásán készült felvételt néhány órán belül nyilvánosságra hozza.
   
A sukorói kaszinóberuházásról szólva annyit mondott: egymilliárd dollárt hozott volna Magyarországra, 2500 munkahelyet teremtett volna. "Tisztességgel, becsülettel, törvényesen tettem a dolgomat" - fűzte hozzá, indokolva, hogy a kormány miért biztosította elvi támogatásáról a projektet.
   
A kormányt hosszan bíráló Gyurcsány Ferenc azt mondta: 2002 óta a jobboldal, különösen annak radikális szárnya - olykor "az elkeseredett sokaság" támogatását maga mögött tudva - meg-megújuló erővel tört rá a köztársaságra, a demokraták pedig nem voltak elég erősek, hogy megvédjek azt. Véleménye szerint ezért most világos üzenetet kell küldeni: "addig fogunk küzdeni, amíg a demokraták nem lesznek többségben".
   
A volt kormányfő kihallgatásának idejére az MSZP-ben működő, általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform tüntetést szervezett. A Zichy Jenő utca nagy részét megtöltő tömeg már dél óta gyülekezett, soraiban a szocialista frakció több tagjával. A többségében idős demonstrálók szinte folyamatosan skandáltak: Orbán Viktor távozását követelték és szolidaritásukról biztosították Gyurcsány Ferencet, aki mielőtt - óriási sajtóérdeklődés közepette - belépett az ügyészség ajtaján, édesanyját és nővérét köszöntette. A tömeg közben azt kiabálta: "Megvárunk!", és azt, hogy "Veled vagyunk, Feri!"

A várakozás ideje alatt sok tüntető helyezte el ujjlenyomatát az e célból hozott fehér transzparenseken.
A tüntetés Gyurcsány Ferenc beszéde után rendbontás nélkül ért véget.
Fazekas Géza, Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője újságíróknak a többi között azt mondta: minden ügyész becsülettel, esküjéhez hűen végzi a munkáját. A szóvivő egyszersmind visszautasította azokat "a durva csúsztatásokat, amelyek ezzel kapcsolatban most vagy korábban elhangzottak".
   
Gyurcsány Ferenc áprilisban számolt be arról, hogy a legfőbb ügyész a mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza. A parlament végül - a szakbizottság javaslatára - szeptember 12-én függesztette fel a volt kormányfő mentelmi jogát.
   
Polt Péter legfőbb ügyész indítványa szerint Gyurcsány azzal lépte túl a hatáskörét és követett el hivatali visszaélést, hogy a sukorói King's City beruházás befektetőivel 2008 májusában a Parlamentben folytatott tárgyalásán kifejezte, támogatja a cserével történő ingatlanszerzést, és kizárólag azt, vagyis a telekcserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként.
   
Gyurcsány Ferenc - aki mindvégig koncepciósnak minősítette az ellene indított eljárást - úgy reagált: semmi sem támasztja alá az ügyészség gyanúját, a vádhatóság által küldött dokumentumok - az ügyben a telekcsere érvénytelenítéséért folyó polgári perben született tanúvallomások - pedig egyenesen cáfolják.
   
A szocialista politikus - miután megkapta a gyanúsítotti idézést - bejelentette: arra szólítja fel az ügyészséget, hogy kihallgatásán készüljön kép- és hangfelvétel, és azokból másolatot kér. Ezeket és meggyanúsításának dokumentumait az e célból indított honlapon fogja nyilvánosságra hozni.

OLDALTÖRÉS: Gyurcsány Ferenc mellett demonstrálnak Miskolcon

Gyurcsány Ferenc mellett demonstrálnak Miskolcon

Gyurcsány Ferenc mellett demonstrálnak Miskolcon

Gyurcsány Ferenc mellett demonstrálnak Miskolcon

Miskolcon demonstrációt tartanak Gyurcsány Ferenc mellett, az MSZP szervezte rendezvényen több tucatnyian vesznek részt, többen táblákkal.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és a Miskolc városi ügyészség előtti demonstráció délután egy órakor kezdődött, abban az időben, amikor a volt kormányfő ügyészségi meghallgatása Budapesten.

A főügyészség vezetője hétfőn közölte az MTI-vel, hogy hivatali visszaéléssel meggyanúsította Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben a Központi Nyomozó Főügyészség.

OLDALTÖRÉS: Hétfőn hallgatják ki Gyurcsányt

Hétfőn hallgatják ki Gyurcsányt

Ma hallgatják ki a Központi Nyomozó Főügyészségen gyanúsítottként Gyurcsány Ferencet. A volt miniszterelnök a nyomozóhatóság szerint hivatali visszaélést követetett el a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben.

A szocialista politikus korábban felszólította az ügyészséget, hogy kihallgatásán készüljön kép- és hangfelvétel, és közölte, hogy azokból másolatot kér. Az általa vezetett MSZP-s platform a kihallgatás idején tüntet az ügyészség épülete előtt.

Gyurcsány Ferenc áprilisban számolt be arról, hogy a legfőbb ügyész a mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza. Egyúttal kinyilvánította: mentelmi jogának felfüggesztését fogja kérni az Országgyűléstől. Az ügyben tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy együttműködik az ügyészséggel, de "Orbán Viktor meghosszabbított karjaként" tekint az eljáró ügyészekre.

A parlament végül - a szakbizottság javaslatára - szeptember 12-én függesztette fel Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát.

Polt Péter legfőbb ügyész indítványa szerint a korábbi kormányfő azzal lépte túl a hatáskörét és követett el hivatali visszaélést, hogy a sukorói King's City beruházás befektetőivel 2008 májusában a Parlamentben folytatott tárgyalásán kifejezte, támogatja a cserével történő ingatlanszerzést, és kizárólag azt, vagyis a telekcserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként.

Gyurcsány Ferenc - aki mindvégig koncepciósnak minősítette az ellene indított eljárást - úgy reagált: semmi sem támasztja alá az ügyészség gyanúját, a vádhatóság által küldött dokumentumok - az ügyben a telekcsere érvényesítéséért folyó polgári perben született tanúvallomások - pedig egyenesen cáfolják. A volt kormányfő elmondta, a 2008. májusi tanácskozás résztvevői egybehangzóan állítják: ott nem született döntés, és ő mindenkit arra kért, hogy a jogszabályok betartásával végezze a munkáját.

A korábbi miniszterelnök ellen még 2009 októberében Schiffer András - az LMP jelenlegi frakcióvezetője - tett feljelentést arra hivatkozva, hogy a sukorói King's City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítésekor megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Gyurcsány Ferenc viszont szeptember elején azt mondta az MTI-nek, hogy ezek a szempontok nem szerepelnek az ügyészség érvei között.

A szocialista politikus - miután megkapta a gyanúsítotti idézést - bejelentette: arra szólítja fel az ügyészséget, hogy kihallgatásán készüljön kép- és hangfelvétel, és azokból másolatot kér. A 168 Órának pedig úgy nyilatkozott: arra számít, hogy az ügyészség vádat emel ellene, nem feltételezi azonban, hogy őrizetbe veszik és előzetes letartóztatásba helyezik.

Tóth Mihály büntetőjogász az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: miután a hivatali visszaélés viszonylag kisebb súlyú, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény, és a volt miniszterelnök esetében nem lenne életszerű szökés vagy összebeszélés veszélyétől tartani, meglepő volna, ha kényszerintézkedést, például előzetes letartóztatást vagy házi őrizetet alkalmaznának vele szemben.

A ma délután egy órakor kezdődő kihallgatás idejére a volt kormányfő vezette Demokratikus Koalíció Platform tüntetést jelentett be a Központi Nyomozó Főügyészség elé. Az MSZP-s tömörülés a többi között arra kéri a demonstrálókat, hogy a kihelyezett fehér transzparenseken hagyják ott az ujjlenyomatukat.

Gyurcsány Ferenc a rendszerváltás óta az első miniszterelnök, akit közvádas ügyben meggyanúsítottak.