2011.05.16. 05:34
Jobb szelekben bíznak - Megtorpant a balatoni fejlődés
Balatonfüred – Jó szélben és gyönyörű időben bonthattak vitorlát a balatoni hajók a szombati hagyományos szezonnyitó ünnepség után a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) első idei nagyhajós versenyén. A vitorlás-szezonnyitó kapcsán arról kérdeztünk néhány illetékest, hogyan is áll pillanatnyilag a balatoni vitorlázás ügye.
A szövetség és a város önkormányzata 1934 óta ismétlődő hagyományos ünnepségén a Himnusz hangjaival kísérve az idén is felvonták a nemzeti lobogót a 115 éves Kishamis árbocára, és koszorút dobtak a hajóról a vízre.
A népes hallgatóságot köszöntő Straub Elek, az MVSZ elnöke méltatta a város vitorlázásban betöltött szerepét. Mint mondta, ezzel egyaránt segítik a sport és a turizmus lehetőségeinek gazdagítását.
Balatonfüred mindig megfelelően ellátta feladatát a magyar vitorlássport fejlesztésében, erősítette meg dr. Bóka István polgármester, aki szerint ezért is érzik jogosnak igényüket arra, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévő kikötők a város tulajdonába kerüljenek.
A szombati vitorlás-szezonnyitó kapcsán arról kérdeztünk néhány illetékest, hogyan is áll pillanatnyilag a balatoni vitorlázás ügye. Hosszabb időre visszanézve sokat fejlődött a balatoni vitorlázás, csak az elmúlt két-három évben torpant meg egy kicsit ez a folyamat, a feltételek nem javultak az elvárható mértékben, véli Bóka István, aki nemcsak füredi polgármesterként, hanem a Balaton Fejlesztési Tanács elnökeként is érintett a kérdésben.
– A megtorpanásban szerepe van a gazdasági válságnak és a Balaton-meder használatával kapcsolatban az államot tulajdonosként képviselő szervek eddigi, nem megfelelő hozzáállásának. Most remény van arra, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) megfelelő döntést hoz a három legkritikusabb ügyben: a vizes létesítmények mederre vonatkozó részének földhivatali feltüntetésében, a használati időtartamok 30-ról 60 évre emelésében és az előirányzott mederhasználati díjak csökkentésében. Ha ez megtörténik, akkor az elmúlt évekhez képest radikális változás történhet. Beindulhatnak végre azok a kikötőfejlesztések, amik évek óta várnak az engedélyeztetésre, banki kölcsönre.
Bóka István szerint a szükséges fejlesztésekhez az érintett regionális programok is tartalmazzák a támogatási lehetőséget, és a kormány elé kerülő balatoni középtávú fejlesztési program is számol ezzel a területtel.
A vitorlázás feltételeinek biztosításában a legmeghatározóbb szereplő a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART). Dr. Horváth Gyula vezérigazgató számadatokkal is alátámasztja a mára kialakult helyzet tarthatatlanságát. Mint mondja, hozzávetőleges adatok szerint a Balatonon ma mintegy ötezer vitorlás és vitorlás vízi sporteszköz található, a legkisebb csónakokkal együtt hat-hétezerre tehető az összes vízi jármű száma. Ehhez mintegy száz kikötő áll rendelkezésre, beleértve a horgászokét is. A cégük 22 kikötőt működtet, ezek közül tíz külön-külön legalább száz nagyvitorlás kikötésére alkalmas helyet kínál megfelelő infrastruktúrával. A nagyvitorlásoknak közel fele náluk horgonyozik.
– A 2001–2002-es időszakig a Balatonra évente mintegy 150 új vitorlás érkezett, legalább ennyivel kellett a kikötőket is bővíteni, volt is megfelelő kereslet az új helyekre. Amikor a kritikusan alacsony vízállás 2002–2003- ban kialakult, megállt a növekedés, sokan elvitték a hajójukat az Adriára és más vizekre.
Azóta helyreállt a Balaton vize, a vitorlások számának csökkenése is megállt, de csak egy szerény növekedést tapasztaltunk 2006–2008 között. Ekkor jött a gazdasági válság, ami ismét megállította a fejlődést. Most innen kellene újra elindulnunk, ha a magyar gazdaság beindul. De újabb akadályként tornyosulnak előttünk a mederhasználattal kapcsolatos problémák. Amíg ez nem rendeződik, addig nem indulhat el az új kikötők építése. Ez azért is gond, mert akik ide fektették volna a pénzüket, azok most Európa más tavaira, sőt, a karibi térségbe viszik.
Horváth Gyula abban bízik, hogy az önkormányzatok segítségével rövidesen eredményt hoznak a tárgyalások az MNV-vel, és beindulnak a fejlesztések. Igaz, dönteni kell majd arról is, hogy a várhatóan emelkedő mederhasználati díjakat hogyan osztják meg a használókkal.
– Az állam által ma elvárt mederhasználati díjakat le kell csökkenteni, ezeket semmiképp sem lehet elfogadni. De ami a tárgyalások eredményeként kialakul, azt mindenképpen fizetni kell. Az emiatt várható költségnövekedést nem lehet teljesen átterhelni a használókra, mert nem bírnák el, inkább elvándorolnának. A pluszköltség egy részét az üzemeltetőknek, tehát nekünk is át kell vállalnunk – mondta a vezérigazgató.
Kerekes Kázmér, a Magyar Vitorlás Szövetség sportigazgatója összességében elégedett a feltételekkel, de a szolgáltatások minőségének javításában még bőven lát tennivalókat, hogy a nemzetközi előírásoknak mindenben megfelelő körülmények között lehessen Európa- és világbajnokságokat tartani. A sportigazgató szerint a háttérfeltételek javítása mellett az eddiginél nagyobb gondot kellene fordítani az utánpótlás nevelésére és a versenyeken már sikereket elérők későbbi támogatására.
– Természetesen nem akarok kibújni a felelősség alól, hisz az utánpótlás nevelésében a szövetségnek fontos szerepe van. Amennyire a tagdíjakból, a versenyek megrendezése után maradó pénzekből és a támogatásokból lehetőségünk lesz rá, szeretnénk a jövőben nagyobb támogatást nyújtani erre a célra. Ugyanakkor az államtól és az érintett önkormányzatoktól is több segítség kellene, hogy hosszú távon is pezsgő balatoni vitorlásélet legyen.
Versenyek a Balatonon
Idén is több fontos vitorlásversenyt rendeznek a Balatonon. Kiemelkedik közülük a katamaránok F18-as világbajnoksága, amin 32–35 országból indulnak több mint 200 hajóval. A versenyzőknek egy Füred előtti pályán kell 10–12 futamot megtenni egy hét alatt. Idén a Kék szalagon csak hagyományos hajókkal lehet indulni, így 500–550 hajóra számítanak. Lesz egy Kalóz Eb is, ezen 10–12 ország versenyzői vesznek részt.
Szerintem - Győrffy Árpád jegyzete
Az idei Kék szalagon péntek helyett már csütörtökön elindulnak a hajók, hogy a szombati bulira mindenki biztosan visszaérjen. Tehetnének azért is, hogy a nézőknek a partról ne csak a távolban fehérlő vitorlák látványa adja az élményt. A rajt előtti hosszú gyülekező alatt mindenki elhajózhatna a móló előtt, ahol valaki néhány szóban bemutathatná a hajót, legénységet, eredményeiket. Közben folyna a sör, a bor, az üdítő, örülnének az ismerősök, ismeretlenek, de még a hajósok is. Nem kellene más, csak egy erősítő, meg az elhatározás. Az ötlet ingyenes.