2011.05.05. 17:03
Iskolafenntartás: Fel van adva a lecke
Megyei körkép - A középiskolával rendelkező városok önkormányzatainak a választás után fél évük volt annak eldöntésére, hogy az intézményeket visszaveszik-e saját fenntartásba a megyei önkormányzattól.
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az idei gazdálkodási tervének elfogadásakor több kemény intézkedést határozott meg költségvetési hiányának csökkentése érdekében. Így többek között kimondták, hogy az intézményeiket fenntartásra átadó települési önkormányzatoknak legalább a megyei önkormányzat által nyújtott támogatás harmincöt százalékáig részt kell vállalni az intézmények finanszírozásából, ha azt szeretnék, hogy azt a feladatot - estünkben a középiskolai oktatást - a megye továbbra is helyben lássa el. Vállalni kell az ingatlanok felújítását is. Az önkormányzatok nem egyformán reagáltak a helyzetre.
A középiskolával rendelkező önkormányzatoknak fél évük volt arra, hogy döntsenek az intézmények sorsáról. A megyei önkormányzat a költségvetésében tisztázta, ha a települések ismét átadják neki működtetésre az intézményeket, nem garantálja, hogy a jövőben is marad a mai szerkezet. Két önkormányzat úgy döntött, inkább saját maga lesz a fenntartó.
Az ajkai középiskolák eddig a megye kezelésében voltak, azonban idén júliustól a város fogja fenntartani a Bródy, a Bánki és a Bercsényi iskolát. A Molnár Gábor és a zeneiskola maradt a megyénél. Schwartz Béla polgármester úgy fogalmazott lapunknak adott nyilatkozatában, hogy amennyiben a megyénél maradt volna mind az öt intézmény, az százmillió forintos költséget jelentett volna a városnak, ennyit kellett volna kifizetni a megyének. Így feleannyiból megoldhatják a fenntartást, és ez a költségvetésre is jó hatással van. Az iskolák visszavételének másik célja az volt, hogy néhány személyi döntéssel nem értettek egyet. A váltással ezen a téren is változások várhatók.
Pápa öt középiskolájából egyet a református egyház, hármat a megyei önkormányzat tart fenn. Egyet, a Pápai Gazdasági Szakképző Iskolát működteti a helyi önkormányzat. A szándék hosszú távú, hiszen az iskola fontos szerepet tölt be a pápai és kistérségi munkaerő-piaci igények kiszolgálásában.
- A Pápai Gazdasági Szakképző Iskola a város fenntartásában marad. Fel sem merült, hogy átadjuk a megyei önkormányzatnak. Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy az elmúlt két évben komoly beruházás zajlott az iskolában, aminek csak az építkezés része körülbelül hatszázmillió forintot tesz ki. Ezt egészítette ki egy negyvenmilliós eszközbeszerzés. Új épületrészek létesültek, a volt Mező mintegy negyven százaléka újult meg. A másik ok, hogy a szakképzés a városnak kiemelt területe. Az élelmiszer-ipari képzést szoktuk hangsúlyozni a Pápai Hús 1913 Kft. kapcsán, ez példaértékű része a képzési rendszerünknek, hiszen munka-erőhiányt elégít ki - fogalmazott Unger Tamás alpolgármester.
- De említhetjük a kereskedelmivendéglátó-ipari képzést, erre is megvan a megfelelő kereslet. Az iskola maga a Közgázból és a Mezőből áll, tehát egyrészt egy szakközépiskola, érettségire épülő szakképzésekkel, másrészt szakközépiskola és szakiskola. Az intézmény egyéb, a tevékenységéhez kötődő bevételekkel is rendelkezik, gondolok itt a tangazdaságra, illetve a Pápai Szakképzés-szervezési Társulástól kapott mintegy harmincmilliós szakképzés-fejlesztési támogatásra. Az iskola arányaiban tartja a létszámot, bár a Közgázban a jelentkezések alapján várhatóan egy osztállyal kevesebb indul, de ezt a szakképzésnél behozzuk. A Mezőben három szakközepes és a négy szakiskolás osztály volt a kitűzött cél, ezek várhatóan elindulnak - mondta Unger Tamás.
A tapolcai középiskolák esetében sincs változás, a Batsányi János Gimnázium, a Szász Márton Szakképző Iskola és a Járdányi Pál Zeneiskola továbbra is megyei fenntartásban marad, a Széchenyi István Szakképző Iskolát pedig a jövőben is a város önkormányzata működteti. Erről Császár László tájékoztatta lapunkat. A tapolcai polgármester azt is elmondta, hogy változás csupán annyiban lesz Tapolcán, hogy a nevelési tanácsadó július elsejétől visszakerül a városhoz, és a működtetést a kistérségi társulás is támogatja majd. Mindez nem befolyásolja az ellátást.
A balatonalmádi testület márciusi ülésén részletes vizsgálat ismeretében döntött úgy, hogy nem veszi át a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium fenntartását a megyei önkormányzattól. Az ingatlan tulajdonosa egyébként az önkormányzat. A döntésben szerepet játszott, hogy a város anyagi lehetőségei jelenleg nem teszik lehetővé a mintegy 200 millió forintos költségvetésű intézmény átvételét. A fenntartás többek között jelentős admnisztrációs többletmunkát jelentene az önkormányzatnak. A döntés meghozatalának másik fontos eleme az volt, hogy a közoktatási rendszer alapvetően átalakul, ennek koncepciója még nem végleges, ami bizonytalanságot okoz.
- A város nem tett le arról, hogy átvegye az intézményt, jelenleg azonban ez nincs napirenden - fogalmazott a polgármester. Keszey János elmondta, hogy a városnak sokat jelentene, ha egy olyan presztízsű intézmény fenntartója lehetne, ami a megyében és országosan is kiemelkedő eredményeket produkál. Megemlítette, hogy az önkormányzat és az iskola között korábban is jó kapcsolat volt, ami az utóbbi időszakban még szorosabbá vált.
- Tervezzük, hogy a gimnáziummal együtt indulunk pályázaton - tette hozzá az almádi polgármester.
Mindkét iskolájukat visszakérik
Balatonfüred - Az előző önkormányzati ciklusban a két füredi középiskolát a megye működtette. Most azonban úgy döntött a képviselő-testület, hogy a város viszaveszi mindkettőt.
- Láttuk a megye pénzügyi kínlódását, látjuk a gyereklétszám csökkenését, ami a szakközépiskolákat, szakképzőket érinti. Azt gondoljuk, hogy városi fenntartásban mi talán jobban oda tudunk figyelni a Széchényi kertészeti szakképző iskola problémáira, mint a megye, aminek nagyon sok intézménnyel kell bajlódnia - indokolta a közelmúltban hozott döntést dr. Bóka István polgármester.
A Széchényivel tagjai az egyik megyei Térségi Integrált Szakképző Központnak (TISZK), amiben maradni is szeretnének. Abban bíznak, hogy érvényesülhetnek sajátos érdekeik, és véghez tudnak vinni valamilyen profilváltást az intézményben. - Ha divatos, piackonformabb képzéseket is tudunk indítani az iskolában, akkor mindenképpen maradni szeretnénk a TISZK-ben. A Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola esetében abból indultunk ki, hogy ezt is működtetnük kell, ha a Széchényit magunkra vállaltuk. A Lóczynak egyébként nagyon jók a beiskolázási, továbbtanulási mutatói, és egyre több füredi diák választja az intézményt.
Bóka István szerint egyszerre kell racionalizálni az intézmények működését és ugyanakkor többlettámogatást is adni kell. Dönteni kell például az intézményekhez tartozó egy-egy kollégium és a két konyha esetleges összevonásáról.
Szerintem
Az önkormányzatok évek óta a gyereklétszám fogyására hivatkozva csökkentik az oktatásra költött pénzt a középiskoláknál is. Valami nem stimmel az adatokban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készített ábránkon is látható, hogy Veszprém megyében az elmúlt tíz évben összességében nemhogy csökkent, inkább nőtt a középiskolások száma. Ha létszámcsökkenés lenne, akkor is csak legutoljára kellene az oktatással spórolni. Hisz különösen káros olyankor takarékoskodni az iskolákon, amikor az egyénnek, településnek, országnak egyedül a több tudás ad igazi kitörési esélyt. De figyelhetnénk Csengery Antal intelmére is: Amit egy állam ma megspórol az iskolákon, annak holnap a többszörösét kell a börtönökre költenie - üzente a százötven évvel ezelőtti illetékeseknek.
Győrffy Árpád
[email protected]