EU-elnökség a romák integrációjáról

Viviane Reding uniós biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan megkísérlik majd "felhígítani" az európai romaintegrációs keretstratégiát, de ezt nem szabad hagyni. Biztostársa, Andor László közölte, az Európai Bizottság kész minden támogatást megadni a romák integrációjához.

A kétnapos, pénteken befejeződött budapesti tanácskozáson a romaintegráció ügyében érintett szereplők - civil szervezetek, jogvédők, romaügyi szakértők, valamint a tagállamok és az EU-intézmények képviselői - megvitatták a kedden Strasbourgban bemutatott európai romaintegrációs keretstratégiát.
   
"Több mint 20 éve indultunk el azon az úton, hogy Magyarország mindenki otthona lehessen, a köztársaság mindenki köztársasága legyen" - mondta Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kijelentette: Magyarország csak akkor lehet erős, gazdag, ha összetartó a társadalom, ez pedig csak akkor hozható létre, ha abban mindenki sorstársának érzi a másikat.
   
Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kijelentette, a magyar kormány, a civil szervezetek, az egyházak és "minden jóakaratú ember" a befogadó Magyarország képét szeretné erősíteni. Hozzátette: Magyarország másik arca a nyomor, a kilátástalanság, a gyűlölet. Vannak előítéletek, van Gyöngyöspata, van Hejőszalonta; "az európai romastratégia a mi válaszunk minderre" - mondta.
   
Az államtitkár később a sajtótájékoztatón a közelmúltbeli gyöngyöspatai és hejőszalontai eseményekre utalva azt hangsúlyozta, a magyar kormány nem fogja tűrni, hogy kivegyék az állam kezéből az erőszak monopóliumát. "Senki nem engedheti meg magának, hogy rendteremtő szerepben, a rendőrséget helyettesítve lépjen föl." Ha ezt "bármilyen civil csoport vagy pártkatonaság" megteszi, abból "sokkal nagyobb baj lesz, mint amekkorát kezelni akartak, vagy meg akartak előzni" - jegyezte meg. Úgy fogalmazott: "Könnyű masírozni, de utána, ha elmennek, a problémát mégiscsak az államnak kell kezelnie."
   
Nagyon fontos a gyülekezési jog, de legalább olyan fontos, hogy ezzel senki ne éljen vissza - mondta. Ennek a kezelésében van tennivaló - ismerte el, hozzátéve, hogy éppen ezért az államtitkárság konzultált a kérdésről emberi jogi szervezetekkel, köztük a Társaság a Szabadságjogokért képviselőivel.
   
A Heves megyei Gyöngyöspatán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai március elejétől több mint két héten át járőröztek, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt. A Jobbik március 6-án - a rendőrség becslése szerint mintegy ezer ember részvételével - demonstrációt tartott a Heves megyei településen. Vona Gábor, a párt elnöke ez alkalomból úgy fogalmazott, hogy "magyarpárti tüntetést" tartottak a községben.
   
Hejőszalontán április 2-án a Jobbik vonult fel, állítása szerint "a cigányok által elkövetett bűnök" ellen tiltakozva. A megmozdulás ellen ugyanakkor az LMP és több civil szervezet tiltakozott a Borsod megyei településen.
   
Viviane Reding uniós biztos, a bizottság alelnöke a tanácskozáson arról beszélt, hogy kemény küzdelem eredménye a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről kidolgozott európai bizottsági koncepció, és bár sokan megkísérlik majd "felhígítani" a stratégiát, ezt nem szabad hagyni. A jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos kijelentette: minden tagállamnak ki kell dolgoznia a nemzeti romastratégiáját.
   
Mint mondta, a tagállamoknak és az uniónak egyesíteniük kell az erőiket, hogy felléphessenek a romák diszkriminációja ellen. Ehhez megvannak a jogszabályok, csak végre kell hajtani őket.
   
Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős EU-biztos szerint alapvetően a tagállamok felelőssége a romák integrációjának megvalósítása, de a bizottság kész ehhez minden támogatást megadni. A biztos szerint az uniós EU2020 versenyképességi stratégiával sincs összhangban, hogy romák millióit zárják ki a társadalmi-gazdasági életből.
   
Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke arról beszélt: a stratégia sikeres végrehajtásának garanciája, hogy - a saját kisebbségi önkormányzat mellett - legyenek a cigány közösség által megválasztott képviselők az Európai Parlamentben, a magyar parlamentben, a megyei közgyűlésekben és a helyi önkormányzatokban.
   
Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője rámutatott, hogy Európa egyes részein koncentrálódik a mélyszegénység. Az alacsony iskolai végzettségűek, az állástalanok nagy aránya, az alacsony várható élettartam egyszerre sújtják a legelmaradottabb kistérségeket.
   
A platform helyszíne, a Néprajzi Múzeum előtt az esemény idején több jogvédő és romaszervezet képviseletében több mint százan tüntettek, magyar és roma zászlókat lengettek. A jelenlévők "a romák" nevében egy kiáltványt osztottak ki, illetve olvastak fel, amelyben tiltakozásukat fejezték ki többi között amiatt, hogy az uniós országok kormányai "tétlenül tűrik" a szélsőjobboldali pártok uszítását.
   
A jogvédő és romaszervezetek - köztük az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Európai Roma Jogok Központja és a C Polisz Cigány Politológusok és Szakértők Szövetsége - állásfoglalást is eljuttattak az MTI-hez, ebben arra hívták fel a figyelmet, hogy a romaellenesség az egyik legfőbb akadálya a romák társadalmi befogadásának.



Dossziénk az EU-elnökség további híreivel.