Délkelet-európai Médiakonfenecia - oknyomozó újságírás (3.rész)

Alexander Kasumov jogász, a szófiai Információszabadság Program elnöke elmondta: Bulgáriában 2000 óta garantálja törvény az információkhoz történő hozzáférést. Egy 2001-es precedens értékű esetet is említett: miután egy bolgár újságírónak megtagadták a kormányülések jegyzőkönyvének kiadását, az újságíró bírósághoz fordult, és megnyerte a pert. Két hete pedig a bíróság kötelezte arra a bolgár  köztársasági elnököt, hogy tegye közzé a Putyinnal való találkozás momentumait rögzítő jegyzőkönyvet.

Lőke András, a 2000-ben fiatalon elhunyt újságíró, Gőbölyös József Soma emlékét őrző alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a kilenc éve létrejött alapítvány eddig tizenegy magyar újságíró tényfeltáró munkáját díjazta. Az információhoz való hozzáférés magyarországi gyakorlatáról szólva megjegyezte: hiába van törvény, a jog  nem szankcionálja azokat, akik mégis megtagadják az információk kiadását. Ennek elle-nére úgy véli: szükség van a törvényi szabályozásra, még akkor is, ha Magyarországon az újságírók ritkán fordulnak a bírósághoz e témában.

Nevena Ruzic, a szerb adatvédelmi biztos hivatalának munkatársa arról beszélt, hogy bár náluk is törvény garantálja az információkhoz való hozzáférést, ám ha ezt az állami  hivatalok mégis megtagadják, azt nem szankcionálják. Ugyanakkor az információk megtagadása színesíti a sztorit, hiszen az újságírók cikkeikben rendszerint beszámolnak az információk megtagadásáról is. A szerb újságírók gyakran fordulnak az adatvédelmi biztos hivatalához, amelynek munkatársai segítenek is nekik.

Bártfai Zsolt, az Adatvédelmi Biztos Hivatalának szakértője a magyar jogi szabályozás kettősségére világí-tott rá, mondván: az információszabadságról szóló, valamint  a személyes adatok védelmét garantáló törvény két olyan külön halmazként értelmezhető, amelyek között egyáltalán nincs kapcsolat. Ráadásul a magyar újságírók gyakorta szembesülhetnek azzal a válasszal, hogy a kért információ üzleti titoknak minősül. Pedig a magyar jogi szabályozásban  2005 óta létezik a közérdekből nyilvános adat fogalma, amely a gazdaság szereplőire is vonatkozik.

Példaként említette a MAL Zrt. privatizációs szerződését, amelyről a Magyar Nemzeti Va- gyonkezelő Zrt. úgy gondolta, hogy   üzleti titok, így nem hozható nyilvánosságra. Pedig az is közérdekből nyilvános adatnak minősül. Egy másik magyar sajátosság, hogy a köztisztviselők gyakran azzal zárkóznak el az információk kiadásától, hogy ők nem politikusok. Márpedig a közfeladatot ellátó szerv nevében eljáró köztisztviselő feladatkörének ellátásával kapcsolatos adatok szintén nyilvánosak.

 A magyar oknyomozó újságírók fél lábbal a börtönben vannak  jelentette ki az adatvédelmi biztos hivatalának szakértője, utalva arra a tényre, hogy a személyes adatok védelmét garantáló törvény nehéz helyzet elé állítja a magyar újságírókat.

Erol Önderoglu a törökországi tapasztalatokat osztotta meg a hallgatósággal. Török-országban nincs olyan tör-vény, amely az információhoz való hozzáférést garantálná, ráadásul az országban a múltban történő  kutakodás is veszélyes tevékenység. Egyetemi tanárokat, újságírókat börtönöztek be írásaikért, Törökországban ugyanis 1951 óta törvény védi a török köztársaság megteremtőjének és első elnökének, Mustafa Kemal Atatürknek az emlékét és presztízsét.
Sasa Lekovic, a zágrábi Oknyomozó Újságíró Központ munkatársa a délszláv háborút követően eltűnt és új életet kezdő emberek felkutatásáról  beszélt. Egy belgrádi napilappal együttműködve gyűjtik és rendszerezik a keresett emberekkel kapcsolatos adatokat. Ám ha megtalálják a keresett személyeket, nem kényszerít-hetik őket semmire, mindössze annyit tehetnek, hogy közlik velük: ki vagy kik keresik őket.

Janko Nikolovski, a macedóniai Információszabadság Bizottság elnöke is arról beszélt, hogy bár van informá-ciószabadságot garantáló törvényük, a gyakorlatban azonban nem mindig működik az információszolgáltatás. Bár a helyzet valamicskét javult,  miután két évvel ezelőtt az állami hivatalnokok számára kurzust tartottak az ezzel kapcsolatos jogi szabályozásról. Ugyanakkor megjegyezte: néha  az információ kiadásának  megtagadása is beszédes adalék egy cikk megírásához.

Sorozatunk témakörei:

1. Az oknyomozó újságírás módszerei
2. A nonprofit médiaközpontok szerepe
3. Az információszabadság regiós tapasztalatai
4. Az információszabadság a nagyvilágban
5. A tulajdonviszonyok átláthatósága a médiában
6. A titkos archívumokhoz való hozzáférés