Szavazási botrány - Nem szervezési mulasztás okozta a problémát

Virág Rudolf sajnálkozását fejezte ki a hosszas várakozásért.

Az OVI vezetője szerint amikor a vasárnap történtekről beszélnek, kénytelenek hivatkozni a szabályozásra, mivel az igazolással szavazásra vonatkozó törvény oly mértékben megköti a választási igazgatás szerveinek kezét, hogy csak kicsi a mozgásterük a szavazás gyorsítására.

Közölte: a választási eljárási törvény azon rendelkezése, amely nagyon bonyolult és biztonságos rendszert alakított ki az igazolással szavazók részére, indokolt, "de a bonyolult rendszer bonyolult eljárási biztosítékot is követel". Például három jegyzéket kell kezelni, amelyeket "alapesetben" nem kell, de ezzel 50-150 másodpercbe telik egy szavazónak a "fülkéig való elengedése".

A törvény keretei között megteendő intézkedésekkel lehet ugyan gyorsítani a munkát, de az akkor is időigényes, mert például az igazolással érkező választópolgárt - hacsak nem vetette magát előzetesen fel a névjegyzékbe - a helyszínen kell névjegyzékbe venni. Márpedig az igazolást kérőknek mindössze 5 százaléka vetette magát előzetesen névjegyzékbe.

Megjegyezte: miután az Országos Választási Bizottság (OVB) döntött arról, hogy az este 7 órakor még sorban állók szavazhatnak, végig kellett gondolni annak a kampánycsenddel kapcsolatos hatását is. Jelezte: két érdek ütközött: az egyik a választók befolyásolásának korlátozása, a befolyásmentes szavazás, a másik az OVI tájékoztatási kötelezettsége.

Közölte: miután az OVB döntött a kampánycsend meghosszabbításáról, törvénytisztelő szervezetként nem tehette meg, hogy a testület állásfoglalásával szemben döntsön a tájékoztató rendszer indításáról.

A kampánycsend korlátozott érvényesülése lehetővé tette volna a tájékoztatási kötelezettség teljesítését - mondta Virág Rudolf -, de az OVI vezetőjeként nem volt abban a helyzetben, hogy egy OVB-állásfoglalással szemben hozzon döntést. Amikor pedig lényegesen csökkent a várakozók száma, az OVB úgy döntött, támogatja a tájékoztató rendszer elindítását.

Arra a felvetésre, hogy mikor alkalmazták az új szabályt először, kifejtette: az Európai Parlament magyar tagjainak megválasztásakor, 2009-ben, de akkor csak a jogosultak 35 százaléka vett részt a szavazáson és 22 ezer igazolással szavazó volt.

OVB-elnök: végrehajthatatlan a törvény

Az Országgyűlés végrehajthatatlan törvényt alkotott az igazolással szavazásra - jelentette ki az országgyűlési képviselő-választás első fordulójának tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatón az Országos Választási Bizottság elnöke hétfőn.

Szigeti Péter sajnálkozását fejezte ki, amiért hosszú sorok kígyóztak egyes, igazolással szavazásra kijelölt szavazókörök előtt vasárnap az országgyűlési képviselő-választáson.

Mint mondta, a szavazókörökbe átlagosan 600-1.200 voksolót várnak. Ehhez jönnek hozzá az igazolással szavazók, akiknek száma egyes esetekben a kétezret is meghaladta. A szavazásra 13 óra állt rendelkezésre, és amennyiben egy szavazóra csak egy percet fordítanak az adminisztráció során, akkor is csak legfeljebb ezer választó tud leszavazni a szavazókörben. (Az OVI vezetője 50-150 másodperccel számolt.)

Az igazolással jelentkező nyilvántartásba vétele és az igazolás ellenőrzése időigényes. Ezt a jogalkotónak előre kellett volna látnia, de elkövette azt a hibát, hogy nem készített modellszámításokat - állította az OVB elnöke.

Szigeti Péter közölte: az OVB a tapasztalatokról beszámol az Országgyűlésnek. Felidézte, hogy 2006-ban az országgyűlési választás után az OVB javasolta a parlamentnek, hogy vagy teljesen törölje el a kampánycsendet, vagy az elektronikus médiára és az automatizált telefonhívásokra vonatkozóan törölje azt el.

Ha bármelyiket elfogadja, biztosítani lehetett volna, hogy a kampánycsendsértés ne zavarja a szavazókat - tette hozzá. Leszögezte: az OVB beszámolóinak "nincs visszacsatolása". "A jogalkotás a saját érdek- és értékrendjének a pályáján fut, a maga által választott szervek beszámolóinak a tapasztalatát sem hasznosítja".

Az OVB elnöke azt mondta: drámai eseménysor játszódott le" vasárnap, és meglátása szerint a problémának három felelősségi szintje volt: a jogalkotói, az igazgatási-szervezési és a törvényességi, az OVB szintjén.

Emlékeztetett rá: 2006-ban az igazolással szavazás problémája alkotmányossági aggályokat vetett fel, ezért 2007-ben a parlament módosította törvényt, és megpróbálta kiküszöbölni az igazolással szavazás anomáliáit. Arra mutatott rá, hogy a kétharmados törvényt 350 képviselő fogadta el, és csak alig néhányan voltak, akik ellenezték.

Közölte, a törvényben "feketén-fehéren" benne van, hogy az igazolással szavazásra településenként egy szavazókört kell kijelölni, "nem kettőt, nem hármat".

A következő, az igazgatási-szervezési szint felelősségéről annyit mondott, hogy az OVB "információhiányban szenvedett" már az első döntésénél is, amikor értelmezte az "előtér" jogszabályban használt fogalmát. (Sokan várakozták este 7 órakor a szavazóhelyiségen kívül.)

Mint mondta, az OVB-nek nem volt pontos helyzetképe arról, milyen nagyságú az igazolással való szavazás problémája.

Arra a felvetésre, hogy volt olyan televízió, amely már délben hírt adott a hosszas várakozásról, Szigeti Péter azt mondta, a sajtóból értesültek a problémáról. Megjegyezte: az "információs láncban" voltak bizonyos problémák. Hozzátette: ha ezt korábban tudják, "a 19 órás problémás döntés talán meg sem születik".

Az OVB felelősségével kapcsolatban pedig megismételte előző napi közlését, ami szerint a testület jó döntéseket hozott, ám a 19 óra előtti, a kampánycsend meghosszabbításáról hozott döntés "megkésett", és ha korábban értesülnek a probléma nagyságáról, akkor "a 19 órás döntés talán meg sem születik".

Szigeti Péter kitért a kampánycsend-hosszabbítással kapcsolatos döntésük előzményére is. Elmondta, ő és az OVI vezetője korábban (még az OVB-döntés meghozatala előtt) egyetértett abban, hogy a helyzetet "részleges" kampánycsendnek kell felfogni, tehát, hogy az nem az ország egészére vonatkozik.

Közölte, az OVB többi tagja azonban nem így gondolta, és arra hivatkoztak, hogy a törvény sérülhet, ha nem az egész országra vonatkoztatják a kampánycsendet, így született meg a 19 óra előtt hozott döntés az ország egészére vonatkozó kampánycsend-meghosszabbításról.

Vasárnap este jó néhány szavazóhelyiséget nem tudtak bezárni, mert még százak várakoztak voksolásra. A legkésőbb Budapest XI. kerületében fejeződött be az igazolással szavazás, mégpedig hétfőn hajnali negyed kettőkor.