Újra indulhat a szénbányászat Várpalotán

A komoly anyagi ráfordítást is igénylő projektről több befektetőcsoporttal is tárgyal az önkormányzat, tudtuk meg Németh Árpád polgármestertől, aki elmondta, a földgáz egyre növekvő ára miatt egyre komolyabban érdekli a cégeket a palotai lignitből előállítható hő, illetve villamos energia. 

Az ügyben már a Bakonyi Erőmű Zrt. illetékeseivel is egyeztettek, akik megvalósíthatónak, s jelentős anyagi ráfordítást követően ugyan, de gazdasági szempontból is életképesnek találták a kezdeményezést. A bánya megnyitása mellett egy pirolízises erőmű építésére is szükség lenne, ezért is tervez több befektetővel az önkormányzat. A polgármester megjegyezte, állami dotáció nélkül nem lehet rentábilis a beruházás, ám bízik abban, hogy szükség esetén segítséget kapnak majd. Mivel a tárgyalások igencsak kezdeti szakaszban vannak, a leendő erőmű helyéről, s a szóba jöhető bányákról nem beszélt Németh Árpád, ám a hír hallatára a Szent Borbála-szobor avatásán megjelent palotaiak így is felkapták a fejüket. Nem is csoda, hiszen 120 éven át, egészen 1996-ig folyt aktív bányászélet a városban.  

Ennek a 120 esztendőnek, s az ez idő alatt munka közben elhunyt 95 bányásznak hivatott méltó mementót állítani a Borbála-napon felavatott emlékmű. A feladatot M. Nagy József nemzetközi hírű veszprémi szobrászművész is komolyan vette, az áprilistól októberig, 2700 munkaórában faragott grandiózus faszobor megalkotását közel féléves kutatómunka előzte meg.  _ A palotai bányászat jelképes története látható a szobron. Szent Borbála kiteríti köntösét, amire ráfaragtam a településre jellemző attribútumokat. Ettől különleges és egyedi, ettől lett a szobor a várpalotai Borbála. Szerepel rajta a szkip-akna tornya, amit Magyarországon először itt építettek, csakúgy, mint az Antal-akna, ahol első alkalommal találtak szenet _ mondta el a művész az elmúlt pénteken tartott ünnepélyes avatáson a Rákóczi-telepen. A technikai vívmányok mellett jellegzetes fizikai munkát végző bányászokat is láthat a nagyközönség Borbála köntösén, a fejlődést végigkísérve a csilletolótól és a csákányozótól kezdve egészen a modern pajzsbiztosító berendezéseket használó munkásig. A várpalotai bányászat történetében fontos szerepet játszó egykori Jó Szerencsét Kör és a ma is látható Jó Szerencsét Művelődési Központ épülete is szerepel a szobron, amelynek elkészítését személyes kötődés miatt is örömmel vállalta a művész. - Feleségem ifjúkorának helyszínére, épp abba a városrészbe kerül a Szent Borbála-szobor, ahol az ő szülei és nagyszülei is éltek.

A bányász-emlékmű helyszíne, a Muskátli utca és a Bartók Béla utca kereszteződése azért is jelképes, mert a hatvanas évek közepéig itt működött a munkába induló és onnan érkező bányászok törzshelye, a Pléh-csárda. Einreinhof Attila önkormányzati képviselő, a kezdeményezés fő motorja is az egykori vendéglőt, s az ott dolgozó Manci nénit emelte ki az avatáskor, könnyet csalva ezzel sok öreg palotai bányász szemébe. _ Soha nem gondoltam, hogy bányászat valaha is történelem lesz Várpalotán. Ha azonban így alakult, kötelességünk adózni a múltnak, s utat mutatni a jövőnek. Ennek, s az összefogásnak a jelképe a várpalotai Borbála _ mondta el kérdésünkre a városatya, aki a 2007 óta tartó előkészítő munkálatokban támogatókra talált Gadanecz György szocialista és Lassu Tamás fideszes képviselők személyében, ezzel is bizonyítva a kezdeményezés pártsemlegességét. Einreinhof Attilától azt is megtudtuk, közadakozásból mintegy 500 ezer forint jött össze, így az emlékpark kialakításához szükség volt az önkormányzat 3,5 millió forintos támogatására is. A képviselő egyébként a közeljövőben szeretné megalapítani a Rákóczi-telepi bányász leszármazottak baráti körét, így is ápolva a helyi hagyományokat.

Régi bányászcsaládba született Huszár József, a bányatröszt egykori humánpolitikai igazgatója, a Bányászhagyományok Ápolásáért Egyesület elnöke. A ma már nyugdíjas férfi 1964-ben bányamérnöki képesítést szerzett, s rögvest munkát vállalat szülővárosában. _ A hatvanas években volt a csúcsponton a bánya. Ötezer ember dolgozott itt, s kétmillió tonna szenet termeltünk egy év alatt. Az S1, az S2, a Ferenc-, az Ernő- és a Beszálló-bányák után 1970-ben nyitottuk meg a Bánta-bányát, hogy kielégítsük a megnövekedett igényeket. A gazdaságosság miatt azonban komoly fejlesztésekre volt szükség, ám az évről évre rosszabb geológiai körülmények ellenére tisztességgel helytálltak a palotai bányászok _ mondja Huszár József, aki örül a fent említett hírnek, ám szkeptikus a bányászat újraindítását illetően. _ Az energiaárak rohamos növekedése miatt jó az elképzelés, viszont a már lezárt és elárasztott bányák újranyitásához rengeteg pénzre van szükség, ami a lignit kisebb energiatartalma és fűtőértéke miatt nem valószínű, hogy rövid távon megtérül.