Szakmaközi szervezet lesz

Tornai Tamás egyéb vállalkozások mellett a Somlón működtet családi borászatot. A HNT elnökének a szervezet átalakulási folyamtát lezáró szavazáson választották meg. Az elnök elmondta: mindannyian érzékeljük, hogy a világ gazdaságában verseny van, melyből a szőlészet-borászat sem vonhatja ki magát. Ahhoz viszont eszközök kellenek, hogy az ágazat szereplői megállják a helyüket. Ezeket az eszközöket intézményesített formában kell működtetni, s ez a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a feladata. A szervezet egyébként idén tölti be a huszadik évét. A szőlészek tudják, hogy hegyközségek több száz éve működtek Magyarországon is. A jelenlegi szervezet munkáját 2012 decemberében egy új törvénnyel szabályozták újra. Alapvető változás a korábbiakhoz, hogy a HNT vezető testületébe hegyközségenként két tagot delegálnak, egyikük a szőlészeket, másikuk a borászokat képviselik. Ez alapkövetelmény volt ahhoz, hogy a HNT szakmaközi szervezet lehessen. A küldöttek választották meg az elnökséget, melynek tagjaira egészen pontosan körülhatárolt feladatokat bíztak. A korábbiaktól eltérően a jelenlegi elnökség operatív munkát végez, tagjai felelősek egy adott szakterületért. A feladatok elvégzésére határidőket szabnak meg és elvárás, hogy úgy fogalmazzák meg a határozataikat, hogy azok a titkárság közreműködésével végrehajthatók legyenek.

A másik fontos változás az, hogy a hegybírók a HNT alkalmazottai lettek. Nincsenek könnyű helyzetben a hegybírók, hiszen nagyon alaposan kell ismerniük a területüket, viszont képeseknek kell lenniük a hatósági feladatok ellátására is. Régebben a hegybíró önálló jogalkalmazó volt és a hatóságot is képiselte, ezzel együtt eltérhetett a gyakorlati munka, a jogértelmezés a hegybírók között. A jövőben pontosan megfogalmazott szabályok szerint dolgoznak. Nem kis feladatról van szó, hiszen a HNT-nek hatvanháromezer tagja van. Cél, hogy mindenki érezze, hogy jól dolgozik a szervezet. Ez pedig akkor valósul meg, ha a tagok gazdagodnak.

A következő szakaszban Tornai Tamás áttekintette az eddigi munkát. Először is meghatározták és személyekre bízták az elvégzendő feladatok körét. Ilyen feladat például, hogy a termelési alapokról gondoskodjanak. A hatályos földtörvény szerint földművesnek kell lennie annak, aki a szőlőültetvényt használja, műveli. Van olyan szőlész, aki egy társaságnak adja át haszunálatra a területét, de ahhoz, hogy ezt megtehesse, a gazdasági társaságának be kell jelentkeznie tagként a hegyközségbe. Elkészíttették a szakmaközi szervezet elismeréséhez szükséges dokumentumot és be is nyújtották as Vidékfejlesztési Minisztériumnak. Fazekas Sándor miniszter egy tájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy ha a pontos feladatokban is meg tudnak egyezni, akkor hamarosan elismerik a HNT szakmaközi szervezet jellegét.

Fontos, hogy még tavaly változtatni kellett az előző elnökség által meghatározott támogatási feltételeken. Ez tette lehetővé például azt, hogy korszerű eszközökkel látják el a hegybírókat. Számítógépet kapnak és olyan telefont, melyen felvételeket készíthet arról az ültetveényről, mellyel kapcsolatban éppen tevékenykednek.

Tornai Tamás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke elmondta, nagyobb az elnökség felelőssége (Fotó: Penovác Károly)

Másik fontos dolog volt, hogy az idei támogatási szerződéseket is megkössék. Az állami költségvetésben a hegyközségeknek 250 millió forintos támogatást határoztak meg. Azóta megszületett két másik kormányhatározat is, melyekben együttesen további 350 milliós támogatást ígértek, ami azt jelenti, hogy összesen 600 millió forintból gazdálkodik a HNT.

Elkezdték a hegybírók feladatainak pontos meghatározását. Itt említette meg a szervezet elnöke, hogy a hegybírók a munkához szkennert is kapnak, mellyel minden területre vonatkozó adatokat meg tudnak jeleníteni. Egyébként azon dolgoznak, hogy a hegyközségek minden egyes tagja bármikor ellenőrizni tudja, hogy róla milyen adatokat tartanak nyilván, ezek egyeznek-e az általa ismertekkel.

Kidolgozták továbbá az újratelepítések szabályozását. A Vidékfejlesztési Minisztérium az állami tulajdonban lévő jogtartalék kezelését átadta a HNT-nek. Az erre vonatkozó szabályokat meghatározták, még tavaly biztosítottak belőle telepítési jogokat a fiatal gazdáknak. Idén már elkezdődött a telepítési jogok értékesítése is, melyek árát az állam határozza meg. Jelenlegi információik szerint, aki telepítési jogot kért, az meg is kapja, ha egyébként a szabályoknak megfelel. Ahol kifogásoltak valamit, arra felhívták a kérlemező figyelmét, hogy miként igazodhat a szabályokhoz. Megállapodtak abban, hogy a HNT a telepítési jogtartalékból befolyt összeget telepítési jogtartalék vásárlására fogja fordítani. Ezek olyan telepítési jogok, melyekhez méretük miatt nem keletkezhetett telepítési támogatás. Így majd olyan területeket adnak át a gazdáknak, melyhez támogatást kérhetnek majd és kapnak is.

A másik fontos változás, hogy vertikálisan teljesen integrált szervezetként kezelik a szőlő-bor ágazatot. Azt gondolják, hogy a HNT-nek feladata már a telepítés megkezdése előtt kezdődik, hogy a termelési alapokhoz is hozzá tudják segíteni a tagjainkat. Összhangot próbálnak teremteni a telepítési igények és az elérhető szaporítóanyag között. Olyan ionformációkkal szeretnék elleátni a tagjaikat, akár ilyen szakmai napokon, melyekkel megismerhetik a korszerű technológiákat és technikai eszeközöket. Kialakítják a szőlőtermelők és a felvásárlók közötti együttműködés szabályait. Szakamaközi szervezetként erre a jogosítványuk is megvan. Próbálják a bortermelők és a kereskedők közötti kapcsolatokat, illetve ennek szabályait kialakítani, ha bevonják a kereskedőket a szakmaközi szervezetbe, akkor erre is megnyílik a lehetőségük. Megpróbálják a támogatásokat úgy alakítani, hogy minél jobban igénybe tudják venni a termelők.