2016.10.25. 19:15
Senki sem mosolygott - Fotókiállításon elevenedtek meg a forradalom előtti évek
Balatonalmádi - Az ötvenes évek helyi hétköznapjait bemutató fotókból nyílt tárlat a napokban.
Az Életképek az 50-es évek Almádijából című fotókiállítás az október 23-ai nemzeti ünnepet kísérő rendezvénysorozat részeként volt látható az egyik helyi szállodában.
Czuczor Sándor jószolgálati nagykövet megnyitójában sok értékes emlékre hívta fel a figyelmet. Elmondta, Kovács István helytörténeti kutató évtizedek óta szívvel-lélekkel végzi munkáját, fotógyűjteményét Schildmayer Ferenccel együtt rendezték immár három kötetbe. A gyűjtőmunka eredménye a fotókiállítás is. A tárlaton több mint hatvan alkotást tettek közzé, a fotókon Balatonalmádi mellett Vörösberény, Budatava és Káptalanfüred mindennapjaiba is bepillantást nyerhettek a látogatók.
Kovács István helytörténeti kutató, Czuczor Sándor jószolgálati nagykövet és Töltési Erzsébet a fotókiállítás megnyitóján
Fotó: Zsuffa Kálmán
A fotókat - rendkívül ötletesen - oszlopokon helyezték el. A fekete-fehér képeket tematikusan csoportosították a rendezők: sport- és szabadidős tevékenységek, mulatságok színhelyei, oktatási és egyházi eseményeket bemutató képek, a gazdasági élet fotói, valamint arcok az ötvenes évekből.
Czuczor Sándor elmondta, a fiatalok sportmozgalmakban tudtak részt venni akkoriban, a legtöbben futballoztak, asztaliteniszeztek vagy vitorláztak.
Fejlődésükben szerepe volt, hogy olimpikonok, például Bucsy Balázs vívóedző és Gyenge Valéria úszóedző is oktatta a gyerekeket. Hozzátette, a mulatságokat a búcsúk, a vándorcirkusz és a szüreti szórakozások jelentették, azonban sokat elárul a korról, hogy szinte senki sem mosolyog a fotókon.
A képek tanúsága szerint a budatavai partszakaszon horgásztak és fürödtek a Szentkirályszabadján és Hajmáskéren állomásozó kiskatonák, míg a Postás Üdülő sebesült szovjet katonákat fogadott, és az ott dolgozó orvosok segítettek a felépülésükben.
A jószolgálati nagykövet kiemelte, a fotók alapján is megállapítható az elsőáldozók, bérmálkozók és konfirmálók nagy száma, és bár 1956 után, de erre a dekádra tehető, hogy Pintér Sándor plébános közbenjárására a budai várban készült Szent Jobb-kápolnát a Szent Imre-templom oldalában építették újra.
A vállalkozások többségét ellehetetlenítették ebben a korszakban, a kőbányászok és a kőfaragók vészelték át valahogy ezt az időszakot: itteni kövekből épült ugyanis a Györgyi Dénes Általános Iskola, a hajókikötő, az almádi református templom, a Dunai Vasmű homlokzata, sőt, a budapesti Déli pályaudvar érkezési oldalának kőfala is. A kiállítás hangulatát fokozta Bérces Bíbor diák hegedűjátéka, valamint Teleki Gergő virtuóz előadása zongorán.
A háromnapos programsorozatot - amelyben a kiállítás mellett néptáncbemutató és filmvetítések is szerepeltek - az Almádiért Közalapítvány, a Honismereti és Városszépítő Kör, valamint a helyi szálloda közösen szervezte.
Hegyi Ilona