Megújult a Zsidó-hegyi alapszelvény Bakonynánán

A geoparkok területén nem csupán nemzetközi összehasonlításban is jelentős és változatos földtudományi értékeket találunk, de olyan helyi közösségeket és szervezeteket is, amelyek tevékenyen közreműködnek földtani örökségünk megóvásában és bemutatásában.

Egy sziklafal előtt állva – az esetek túlnyomó többségében – alulról felfelé haladva egyre fiatalabb kőzeteket látunk: így van ez az útbevágás által feltárt rétegsor esetében is. A geológusok a kőzettani, képződési környezetet illető hasonlóság esetén a kőzeteket rétegtani egységekbe (úgynevezett formációkba) sorolják.

A Zsidó-hegyi védett földtani alapszelvény jelentősége is ebben rejlik, hiszen a Zirci Mészkő legfelső képződményeire éles határral a Pénzeskúti Márga legalsó kőzetei települnek. A mészkő és a márga egyaránt üledékes kőzet, utóbbi kismértékű agyagtartalommal rendelkezik. A rétegsor a kréta időszak közepén, 100 millió éve keletkezett sekélytengeri környezetben. A Pénzeskúti Márga itt megjelenő mészkőgumós tagozatát Zsidóhegyi Márgának hívják, amelynek anyaga a tengerszint emelkedésének köszönhetően már nagyobb mélységben rakódott le. Ez az ősi tenger egyben számos fajnak élőhelyet is jelentett, többek között a kréta időszak végén – a dinoszauruszokkal együtt – kihalt ammoniteszek, azaz mészvázas lábasfejűek számára is.