Baba

2009.03.10. 07:57

Könyvvel az élet

Piszén pisze. Ezt kihagytad, Nagymami! - figyelmeztetett kétéves <em>Dorka</em> unokám, akivel Vackor történetét naponta elolvastuk. Ő fogta kezében Kormos István verseskötetét, én pedig olvastam a csintalan kismackó történeteit.

Dallos Zsuzsa

Természetesen kívülről fújta minden sorát, így aztán, ha egyetlen szó is kimaradt, reklamált. Ezt akár századszor is újra meg újra meghallgatta, és a legkisebb változtatás ellen is tiltakozott. 

A mesélést még évekig elkísérte ez a rituálé: a gyerekek görcsösen ragaszkodnak az eredeti verzióhoz. Ennek többek között az lehet a magyarázata, hogy a mindig azonos mederben csörgedező történet ismételten megerősíti biztonságérzetüket.

Az első mesekönyv kézbe adása jó alkalom arra, hogy elmondjuk a gyereknek,  a könyvvel nem bánhat olyan szabadon, mint a tárgyak egy részével. Nem dobálhatja, nem firkálhat bele, nem szedheti szét. 

A könyv, a mesekönyv megőrzésre való, sok-sok ismeretet, szellemi értéket tartalmazó tárgy. 

Ennek a korlátozásnak természetesen  csak akkor van értelme, ha a gyerek már elég fejlett az összefüggések megértéséhez, a szülő kellő türelemmel és magyarázattal vezeti be az új szabályt, s példaként is ezt látja az apróság. 

Ha a kicsi mégis eltépné a könyvet, ragasszuk meg együtt, mutassuk meg, hogyan lehet megjavítani a rongálódott tárgyakat. 

Ha úgy látjuk, hogy még nem érett meg erre, akkor inkább térjünk vissza a strapabíróbb leporellókhoz, de ne büntessük  túl szigorúan, törekedjünk arra, hogy szeressék a könyveket, használják azokat.

Hároméves koruk körül vegyük elő a nagy albumokat. Az állatos képek segítségével fontos ismereteket adhatunk át, erősíthetjük megfigyelő és koncentrációs  készségüket. 

Az utazásokkal kapcsolatos nagy képeskönyvek fejlesztik aránylátásukat, a képzőművészeti albumok pedig szépérzéküket. Ami ennél sokkal lényegesebb: az a kisgyerek, aki megszokta, hogy a könyvek segítségével tudásra és élményre tehet szert, megbecsüli mások munkáját. 

Manapság a szövegértéssel kapcsolatos felmérések egyre rosszabb képet festenek az ifjúság olvasási szokásairól. Könnyű ennek kapcsán szörnyülködni, a felelősséget másra hárítani, de nem látom, hogy érdemben változtatások történnének. 

Márpedig minden szülőnek érdemes lenne elgondolkodnia, mit tehetne ő azért, hogy gyermeke szeresse a könyveket, felhasználja azt a tudást, amit az évszázadok tapasztalatait összegző alkotások kínálnak.


A Gyermekszoba on-line képgalériát IDE kattintva érheti el. 

A Gyermekszoba rovatunkban megjelent cikkeket IDE kattintva olvashatják. 

Az ENTEO közösségi portálunk Gyermekszoba klubjához IDE kattintva csatlakozhat.  



 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!