Az élő múltat idézi

A részegkorpafű (Huperzia selago) vagy régen használatos nevén a györgyfű már kipusztult megyénkből. Korábban Farkasgyepű határában a Köves-patak mentén, továbbá Ugodnál, Hubertlaknál élt. Utóbbi élőhelyén mészkerülő bükkösben fordult elő, ahol a fiatalon elhunyt neves botanikus, Tallós Pál fedezte fel. A felvétel az Északi-Mészkőalpokban készült.

A részegkorpafű az ősfákat idézi
Fotó: ifj. Vasuta Gábor

Számomra az élő múltat leginkább a zsurlók és a korpafüvek képviselik 400 millió éves múlttal a hátuk mögött. A jelen korpafüvei szerényen beleolvadnak tíz centiméteres magasságukkal a törpecserjék, szittyók és vánkosmohapárnák közé mint kúszó, többnyire örökzöld, villás elágazású hajtásokból álló növénykék. Jó képzelőerő kell hozzá, hogy felidézzük hajdani dicső énjüket, ha azonban a közönséges laposkorpafüvet szemléljük, amely nevével ellentétben egyáltalán nem közönséges és elsősorban a Zemplén és a Vendvidék savanyú talajain bukkanhatunk rá kicsiben ugyanazt a pikkelyszerű levélzetet láthatjuk rajta, mint nagyban a pikkelyfa (Lepidodendron) kövült törzsmaradványain.

A részegkorpafű védett növény, természetvédelmi értéke tízezer forint.