Egy méternél is nagyobb fészket épít a rétihéja

Most azonban nem az eget, a nádast kémlelem, mert amiért jöttem nem más, mint, a barna rétihéja (Circus aeruginosus). Az egyetlen olyan hazai görbecsőrű, mely a nádasban fészkel. Már április legelején megfigyelhetjük, amint a párok hordják a fészekanyagot, a hosszabb nádszálakkal repülő madarak muris látványt nyújtanak. Fészkeik a nádas rejtett zugában épülnek, sokszor egy méternél is nagyobbak. A fészek belsejét nádlevelekkel és egyéb puha növényi részekkel bélelik ki.

A rétihéják nászrepülése látványos, a párok nagy magasságba repülnek fel, olykor szabad szemmel elveszti őket a szemlélő. Majd hirtelen zuhanórepüléssel hullanak alá, ezt követve ismét felfelé hatolnak. Légi játékukat hangos kiálltíásokkal kísérik.

A rétihéják légi násztánca nagyon látványos, zuhanórepülés és emelkedés váltogatja egymást, miközben hangos kiáltásokat hallatnak a hazánkban védett ragadozó madarak Fotó: ifj. Vasuta Gábor

A fészekalja 4-5 kékesfehér tojásból áll. Tápláléklistáján a nádvilág szinte valamennyi fajának fiókája szerepel, de ha rábukkan a fenti fajok fészkére, a tojásokat is megdézsmálják. Elkapja a mezei és vízi pockot, sőt, még vándorpatkányt, békát, gyíkot is zsákányol.

A barna rétihéja vonuló madár, Közép-Afrika és a Földközi-tenger melléke a telelőhelye, azonban az utóbbi években egyre több áttelelő példányra akadhatunk, többek között a Kis-Balaton nagy nádtengereiben a tél folyamán sokszor láthatjuk őket. Idehaza szerencsére még gyakori fajnak számít, míg pár, tőlünk nyugatra lévő országban már ritkaság vagy akár kipusztult.

Hazánkban védett madárfaj, természetvédelmi értéke ötvenezer forint