A vad a természet része, nem háziállat

Erről és több kapcsolódó témáról Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém vármegyei elnöke beszélt munkatársunknak lapunk érdeklődése nyomán. – A klímaváltozás, az élőhely átrendeződése, a kerítések megjelenése miatt a vad egyre jobban kiszorul élőhelyéről, és ennek következtében keresi azokat a pontokat, ahol nyugalomban élhet, van tápláléka és még szaporodni is képes. – A Balaton északi partján lévő nádasok kínálják magukat, ám sajnos azok a területek is célponttá válhatnak, amelyeket gazdáik nem a megfelelő módon gondoznak – fejtette ki Pap Gyula. – Elhagyott gyümölcsös, szőlőterület, kert is ideális célpont lehet a vad számára, így fordulhat elő, hogy lakott részeken, akár nyaralóövezetben tűnik fel. Ez elsősorban a vaddisznó esetében jellemző. Nagyon sok intézkedés történt a hivatalos szervek részéről, szükség esetén rendkívüli vadászati engedélyt adnak ki a vadgazdálkodást végző szerveknek. Ráadásul jelen vannak azok technikai eszközök, amelyek a hatékonyságot segítik, mint például a hangtompító vagy az éjjel látó távcső. Minden erőfeszítésünk ellenére sem tudtuk ezt a problémát megnyugtató módon rendezni egyelőre, ám a tendencia biztató, és okkal reménykedhetünk a helyzet mielőbbi javulásban – tette hozzá.
A vadászkamara elnöke azt külön kiemelte, hogy az ingatlanok, kertek tulajdonosai is sokat tehetnek a vadkár ellen. – Eleve ne etesse a vadat, se a rókát, se az őzet, se mást, hiszen az az állat utána visszatér és maga igyekszik megszerezni a táplálékot azon a helyen, ahol korábban ahhoz hozzájutott. A személyes érintkezést mindenképpen kerüljük, az a róka, amelyik engedi a simogatást, egészen biztos, hogy nem egészséges, és akár az emberre veszélyes fertőzést is hordozhat magában. Az az őz, amelyik hajlandó kézből elfogadni az eleséget, tulajdonképpen életképtelenné válik, később már nem lesz képes önmaga ellátására. A vad azért vad, mert egy természetes környezetben él és ott megtalálja a maga számára szükséges életteret és élelmet. A vadgazdálkodók jól tudják, hogy mikor lehet ebbe beavatkozni és mikor kell segíteni az állatoknak élelmezésük, fennmaradásuk érdekében. Ez főként a téli időszakban jellemző, amikor a vadgazdálkodók takarmányt, gyógyszert helyeznek ki, gondoskodnak vízről, sőt a csontképződés segítése érdekében még sóval is ellátják a szarvasokat. Az ingatlantulajdonosok rendezett területtel és kerítéssel segíthetnek legtöbbet – tette hozzá Pap Gyula.
A túlszaporodásra vonatkozó kérdésünkre a szakember úgy fogalmazott, hogy ugyan a vaddisznó okozza a legtöbb bosszúságot lakott területen, ám a megnövekedett létszám a hazai gímszarvasállománynál figyelhető meg, és a legnagyobb kár is innen ered. Kormányzati intézkedések történtek, többek között például rendeletben hosszabbították meg a tarvadak elejtésének időtartamát. A vadászati tevékenységet felügyelő kormányhivatalok olyan kilövési tervet irányoztak elő, amelyek eleve emelt elejtési számokat tartalmaznak, s ennek teljesítése mindenki számára kötelező.