Költenek a macskabaglyok

Már az első odúk megtekintésekor nagy boldogság töltött el minket. Tavaly ugyanis a negyvenkét kihelyezett odúból csupán egyet foglaltak el a baglyok. Nagyon rossz évet zártak, hiszen táplálékhiány volt országszerte. Úgy látszik, ezt a lemaradást hozzák be ebben az esztendőben. Eddig tizenegy mesterséges költőodúban leltünk költőpárokra. Volt, ahol már fiókákat leltünk, párnapos pehelygombócok lapultak az odú alján. Több pár még a tojásokon kotlott. Az odúk alján majdnem minden esetben felhalmozott zsákmányállatok hevertek. A tojók ezzel bizonyítva rátermettségüket, hogy képesek eleséggel ellátni a felcseperedő fiókákat. 

A városi környezetben költő macskabaglyoknál nem ritka, hogy akár december végén költésbe fognak. Napközben a hím az odú közelében lévő fenyőfa ágai között bújik meg. Főképpen madarat ejtenek el a szülök, ezzel etetik a fiókákat, erről a fa alatt talált madártollak is árulkodnak.

Zsákmányuk rendkívül változatos, amelyet a köpeteiben talált csontok elemzéseiből a kutatók meghatároztak. Mint erdőlakó elsősorban erdei egér, erdei pocok, nagy- és mogyorós pele szerepel a zsákmánylistáján az énekesmadarakon kívül. Különösen a téli hónapokban jelentős a madárfogyasztása. 

Elnevezése a macska nyávogásához hasonlító hangjából ered. A macskabagoly hazánk területén gyakori költőfaj, még a budapesti nagyobb parkokban, a zöldövezeti budai kertekben is költ, ahol idős fák állnak. Jellemző költőhelyei azonban a középhegységi erdők, folyóárterek ligeterdei, arborétumok. Magyarország területén természetvédelmi oltalom alatt áll, védett értéke 50 ezer forint.