Ugatás ellen nincs mit tenni? Gazdik vs szomszédok

- Költözzünk tanyára, ha ennyire zavar, tanácsolta a tulaj, mikor sokadszorra kértük, tegyen valamit állandóan ugató, vasláncon tartott kutyájával - meséli olvasónk, akinek évek óta keseríti meg az életét a szomszédban élő eb. - Négy éve szinte folyamatosan ki van kötve, s én az itthoni munkámat alig tudom nyugodtan elvégezni, tizenegy és tizenkét éves gyermekünk éjszaka nem tud rendesen aludni, hajnali ötkor kelnek a zárt ablakokon keresztül is hallható ugatásra - meséli olvasónk.

Az ugatás nem mindig jelent állatkínzást, de ha tanúi vagyunk a bántalmazásnak, kérjünk segítséget - tanácsolja Bara Ivetta
Fotó: Leitner Vera

- Télen, a nagy fagyokban szüntelenül ugatott szerencsétlen, akkor már dühösen kértem, vigyék be legalább, de a tulaj nem tett semmit, azt mondta, altassam el, ha van szívem hozzá és ennyire zavar, őt nem érdekli. Csupán nyugodtan szeretnénk élni a saját házunkban, ez minden - összegzi a férfi. - Abszurdnak érzem, hogy a hivatalos út jogi kiskapuk keresésére késztet, ha nem akarom eltűrni, hogy egy másik embertől függjön a családom életminősége.

- Számos jogszabály tartalmaz rendelkezéseket az állattartásra vonatkozóan, de a kellően nem definiált hatásköri rendelkezések miatt az állampolgárokat leginkább foglalkoztató állattartási ügyekben - néhány kivételtől eltekintve - nincs lehetőség hatékony fellépésre - tájékoztat Fejes István, a veszprémi polgármesteri hivatal aljegyzője. - Az egyik leggyakoribb panasz, hogy a kutyaugatás zavarja a lakókat, ám az ebtartást nem korlátozza központi jogszabály. Empatikusnak tartom magam, magánemberként és hivatali alkalmazottként is - teszi hozzá Fejes István -, hasonló esetekben mindkét oldalt megértem, ám tény, hogy ilyenkor kevés gyakorlati eredményt lehet jogszerűen elérni. Az állatvédelmi törvény megszegése szinte kivétel nélkül büntetőjogi következményekkel jár, így a jegyző legfeljebb jelezheti a nyomozóhatóságoknak, hogy bűncselekményről lehet szó.

Hatékony jogszabályok híján sokan illegális eszközökkel, például mérgezéssel kívánják megoldani az állattartásból adódó gondokat Fotó: Pesthy Márton

A jegyző az állattartót az állat megfelelő elhelyezésére, szökésének megakadályozása érdekében építési munka elvégzésére, állatkínzás esetén pedig bírság megfizetésére kötelezheti.

- Két táborra szakad az ország: az állattartókra és azokra, akik nem szeretik az állattartókat, valamely fél minden esetben jogaiban sértve érzi, érezné magát. Úgy vélem, a megoldás talán az volna, ha az önkormányzatok hatáskörébe utalnák ebben a kérdésben a döntéshozatal jogát, mert nehéz országosan egységes és hatékony jogszabályokat hozni; a különböző jellegű települések eltérő szabályokat igényelnek.

Fejes István aljegyző úgy véli, megoldást jelentene, ha az önkormányzatok dönthetnének a hasonló ügyekben, figyelembe véve a helyi sajátosságokat Fotó: Pesthy Márton

- A jegyzőnél és a rendőrkapitányságon tett lakossági bejelentés mellett - melyet minden esetben vizsgálat követ - a civil állatvédelmi szervezetek is értesíthetők. Ez sok esetben megkönnyíti az eljárás menetét, de ők is csak az illetékes hatósággal együttműködve járhatnak el - fejti ki már Bara Ivetta, a Veszprém Városi Kutyaiskola trénere, a Gyermekekkel a Kutyákért - Kutyákkal a Gyermekekért Alapítvány elnöke. - Ám gyakori ugatást, nyüszítést hallva ne következtessünk azonnal állatkínzásra: általában viselkedészavarokról lehet szó, ezek szakmai segítséggel többnyire orvosolhatók. Ha azonban szem- és fültanúi vagyunk a bántalmazásnak, kérjünk segítséget, mert ez a bántalmazó részéről súlyos személyiségzavarokat jelez, s később gyakran vezet emberellenes bűncselekményekhez - emelte ki a tréner.