2015.05.05. 11:13
Természetes vizeink mentén találkozhatunk az átvonuló halászsassal
A halászsas tavaszi és őszi átvonuló hazánkban, költési próbálkozásai voltak, de nem költ nálunk. A nevéből adódóan szinte kizárólag halakat fogyaszt, zsákmányát a vizek, tavak felett szitálva lesi, majd lecsap rájuk.
Előfordul, hogy a mélybe rántják a nagyobb halak, amelyekbe a karmait már belemélyesztette. Jellemző rá, hogy a kifogott halat mindig fejjel előre, a repülési irány szerint szállítja, egy erre alkalmas tépőfára. A halgazdaságok szomszédságában lévő fáit rendszeresen használja, ezek sokszor száraz fák, jó kilátást nyújtanak a táplálkozóterületeikre.
Nagyobb folyóink, halastavaink és természetes vizeink mentén találkozhatunk a halászsassal (Fotó: ifj. Vasuta Gábor)
Európa középső, déli és keleti tájain költ. A költőhelyekre először a hímek érkeznek meg. Fészkét az esetek többségében erdei fenyőre építi. A száraz ágakból álló, mohával, gyökerekkel, fűcsomókkal, vízinövényekkel bélelt, rendszerint hatalmas fészket mindig a fák csúcsára építi. Évente csak egyszer költenek, általában három tojást tojva, színük rozsdabarnán, sűrűn foltozott. Magyarországon leggyakrabban március–áprilisban találkozhatunk velük nagyobb folyóink, halastavaink és természetes vizeink mentén. Fokozottan védett madárfaj, értéke félmillió forint.
