2009.04.04. 01:43
Törzsköny: A nóniusz
A nóniusz Magyarországon őshonos, törvényileg védett lófajta. Tenyésztése a 19. századra nyúlik vissza. Eredetileg katonai célokat szolgált, ma kiváló mindenes.
A napóleoni háborúk idején az osztrákok egy francia ménesből több fiatal lovat zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej, anglo-norman mént is, amelyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be.
Hálás fajta, mindenre használható
(Fotó: Archív)
Ő lett Nonius Senior, a fajta ősapja. Nem volt feltűnően szép ló, de olyan utódai lettek, amelyek megfeleltek a tenyésztési célnak, amely egy erős testfel- építésű katonai hátas és hámos lófajta kialakítása volt.
A kiegyezés után, a 19. század végén Mezőhegyesen fedezett az a négy mén, amelyek utódaikon keresztül több generáción át rögzítették és alakították a fajtát. 1943-ra az összes fajtatiszta nóniusz mén származása ezeknek a méneknek a genealógiai vonalára vezethető vissza.
1961-ben a mezőhegyesi állományt a Hortobágyra telepítették.
A II. világháború után mint katonaló, később igavonóként is elveszítette szerepét. 1989-ben alakult meg a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület, amely a fajtatiszta tenyésztést és a génmegőrzést tűzte ki célul. Talán a legkedvezőbb helyzetben van lófajtáink közül, mert régi nagy ménesei megmaradtak, eredeti kancacsaládjai fellelhetők.
Csatlakozzon közösségi portálunk, az klubjához, s mesélje el Ön is érdekes történeteit, töltsön fel fotót kedvencéről, s vitassa meg a gondokat más állatbarátokkal.
Kedvencek a ház körül rovatunkba beérkezett fotókból készült képgaléria megtekintéséhez kattintson IDE.