2009.03.14. 03:14
Törzskönyv: A magyar vizsla
Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Őse már honfoglaló eleink mellett feltűnt.A mára már kihalt sárgás, barna, esetlege foltos kopó legkorábbi ábrázolása a 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes Krónikában is felbukkan.
A Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája, a sloughi, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa.
Okos, mindjárt meg is szólal
(Fotó: archív)
A 19. század végén megritkult az állomány, de ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, tartják Nyugat-Európában, sőt az USA-ban is.
A vizslák között a legsok- oldalúbbnak tartják, egyedül végzi el a pointerek, szetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi.
Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot.
Csatlakozzon közösségi portálunk, az 
klubjához, s mesélje el Ön is érdekes történeteit, töltsön fel fotót kedvencéről, s vitassa meg a gondokat más állatbarátokkal.
Kedvencek a ház körül rovatunkba beérkezett fotókból készült képgaléria megtekintéséhez kattintson IDE.
