Egyedülálló program a városrészek versenyén

Ajka polgármestere, Schwartz Béla volt az ötletgazdája annak a rendezvénysorozatnak, amelyben a városhoz csatolt egykori falvak mutatkoznak be a közönségnek. Csinger, Bódé, Gyepes, Rendek, Padrag, Csékút, Tósok és Berénd lakói rendhagyó produkciót adtak elő, amelyben bemutatták saját történetüket és értékeiket. A zsűri több szempont alapján értékelte az előadásokat, egyebek mellett azt is figyelembe vették, hogy hányan nézték meg a városrész műsorát, a szervezők milyen sikeresek voltak a mozgósításban, illetve a szereplők milyen mértékben tudták bemutatni a saját identitásukat.

Vándorfi László, a Pannon Várszínház igazgatója a zsűri elnökeként kérdésünkre elmondta, hogy nagyon élvezte a városrészek versenyét.

- Messze a várakozásokon felül valósult meg a rendezvény. Színvonalas, saját belső értékeket kifejező mozgalom alakult ki a városban. Tárgyi és kulturális értékeket láttunk a színpadon, és megtudtuk, hogy milyen Csingerben, Bódén, Gyepesen, Rendeken, Padragon, Csékúton és Tósokberénden élni. Óriási ötletnek tartom ezt a versenyt, amely igen szoros volt, mégis egyértelműen alakultak ki a helyezések.

Vándorfi László az első helyezett Tósokberénd műsoráról elmondta, hogy ez volt a legnagyobb létszámú előadás. Gyönyörű jelmezek és szép színpadi képek, kiválóan szerkesztet és rendezett műsor volt. Ügyesen vegyült a kezdők és a tapasztalt táncosok produkciója. A műsor mindnyájunkat rádöbbentett arra, hogy nem a fogak száma dönti el a szép beszédet, hanem a lélek, és a mi a fejben van. A második helyezett Rendek műsorát úgy értékelte a zsűri elnöke, hogy szépen mutatták be a megpróbáltatások és az örömök arányát. Érezhető volt a humor, az önirónia és a megrendülés. Az oszlopépítés messze túlmutatott azon a szép szövegen, ami elhangzott; a büszke svábság szólalt meg. A harmadik helyezett Csékút produkciójáról Vándorfi László elmondta, hogy kiemelkedett a megmentett tárgyakból készített tematikus kiállítás. Az előadás színpadképe nagyszerű volt és megrendítő, szépen kivitelezték a dramaturgiát.

A zsűri elnöke a helyezés nélküli előadásokat is nagyra értékelte. Vándorfi Lászlónak a csingeri előadásban nagyon tetszett a fiatalok bevonása, amely visszahozta a mesélés ősi jelentőségét. A hangvétel is szépen illeszkedett a természeti környezethez. Bódé remekül használta ki a helyszínt, az udvart, amely helyet adott a kiállításnak, a sportnak, a főzésnek és a vendéglátásnak. Kiemelkedő volt a pletykázó asszonyok társasága. Gyepes nagyszabású szabadtéri produkciót készített, szép volt a jelmez és a színpadkép. A szereplők megdöbbentő személyességgel mutatták be az életüket. Padrag nagyon szép, ízléses színpadképén emlékezetes figurák sora jelent meg humorral és bölcsességgel. Valamennyi műsorban fontos volt a fiatalok jelenléte, amely azt mutatja, hogy a helyi értékeket tovább tudják adni – foglalta össze élményeit a zsűri elnöke. Csalódottan senki sem távozhatott a díjkiosztóról, hiszen a dobogós helyezéseken kívüli városrészek is kétmillió forintos jutalomban részesültek.

A verseny győzteseiként kilencmillió forintot kaptak Tósokberénd lakói, amelyet közösségi célokra fordítanak. A műsor összeállítói közül Csendes Róbertné tósoki, míg Horváth Magda beréndi származású, ezzel is az előadás legfőbb értékét, az összefogást képviselték.

- Az volt a program legszebb része, hogy mozgósítani tudtuk a településrész lakót. Be akartam bizonyítani Ajkának, hogy Tósok milyen volt és most milyen. Nagyon sokat dolgoztunk mi is, a szereplők is. Megérte buzgolkodni, hiszen annál nagyobb dicséretet nem is kaphattunk volna, mint amit a zsűri elnöke elmondott – nyilatkozta Horváth Magda nyugdíjas iskolaigazgató, majd hozzáfűzte, hogy az iskola, a nyugdíjasklub és a Tósokberéndért Egyesület közös produkciója volt a nyertes előadás, de sok más szereplő is közreműködött a sikerben, ruhák, eszközök és egyebek előteremtésének a formájában.

- Szép összefogás valósult meg a programban, amelyben a hatéves kisgyerektől a nyolcvanéves nyugdíjasig mindenkit meg tudtunk mozgatni. Két-három generáció közeledett egymáshoz, és új barátságok alakultak ki, mialatt a műsorra készültünk – számolt be Csendes Róbertné, a Tósokberéndért Egyesület titkára. A főszervezők hálásak a városnak, hogy szervezett egy vetélkedést a településrészek számára, a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központnak, hogy helyet adott számukra, és természetesen Tósokberénd lakóinak, az iskolának, a nyugdíjasklubnak, az egyesületnek, az ötven diák-, húsz nyugdíjas és harminc középkorosztályú szereplőnek, valamint a száz háttérben dolgozó segítőnek. Ez a példaértékű teljesítmény erőt ad ahhoz, hogy tovább folytassák az elkezdett munkánkat Tósokberénden – számolt be Csendes Róbertné.

A szervezők azt is elmesélték, hogy Tósok és Berénd 1950-ben egyesült, majd kilenc év múlva Ajkához csatolták, amikor a várossá nyilvánították. A többi településrész hosszabb ideig maradt önálló, valószínűleg ennek a következményei miatt került Tósokberénd hátrányba. Innen hiányoznak a közösségi intézmények, nincs kultúrház, nincs színpad, nincs tájház, nincs honismereti intézmény, tehát sok pótolnivalójuk van, ennek egy részét fedezni tudják a díjnyertesként kapott kilencmillió forintból – számolt be Horváth Magda és Csendes Róbertné.

Üveges Sándor programigazgató szerint a rendezvénysorozat legnagyobb értéke abban rejlik, hogy a város, Ajka, kifejezhette köszönetét az egykori falvaknak.