Megújult a száztizennégy éves kórház

Az ünnepségen részt vett dr. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségi és Szervezetfejlesztési Intézet képviseletében dr. Reiter József főigazgató helyettese és dr. Varga Gábor területi igazgató, valamint dr. Kovács Zoltán megyei kormánymegbízott, és Ottó Péter a város polgármestere. Jelen voltak járási, városi intézmény-, és egyházi vezetők, a kistelepülések képviselői.

A kórház felépítését Tőkéssy Antal zirci főszolgabíró kezdeményezte 1855-ben, aki a felállítandó kóroda ügyében gyűjtést rendelt el. 1891. április 2-án Vajda Ödönt választották meg zirci apátnak és ő lett a kórházbizottság elnöke is. Ünnepélyes megnyitása 114 évvel ezelőtt, 1900. március 1-én volt: „A kórház megnyittatott a szenvedő emberiség számára”. Az I. világháború hadikórházként szolgált, ezerszáztíz katonát ápoltak itt. 1933-ban kezdődött meg a sebészeti tevékenység, 1941-ben szülészeti részleg létesült, 1943-tól két osztályon 100 ágyas háttérrel működött. A pénzügyi gondok ellenére a működést sikerült folyamatosan fenntartani. Az 1950-es években kialakult alapvető struktúrája, mely 1996-ig jellemezte működését: három orvosi osztályon (szülészet-nőgyógyászat, sebészet, belgyógyászat) 110 ágyon nyújtott ellátást. Emellett kialakult a járóbeteg szakrendelés feltételrendszere, folyamatosan bővült szakmai spektruma. 1970 és 1990 között a megyei kórházhoz integrált egységként működött, ezen időszak alatt lényegi fejlesztés nem történt. 1990-től a tulajdonosi-fenntartói jogokat a városi önkormányzat gyakorolja, akkor kezdődtek a korszerűsítését célzó beruházások, műtő, röntgen endoszkópos labor korszerűsítése, egyes épületrészek felújítása. 1996-ban a Kórházat a megszűnés fenyegette.

Jelentős lakossági nyomásra - tüntetés szerveztek - végül mátrix struktúrájú kórházként folytathatta tevékenységét: 70 ágyas (mátrixban szervezett) aktív ellátás mellett 30 rehabilitációs ágyat működtetett, később ez az arány 80:20-ra módosult. 2001. és 2006. között szélesedett a járóbeteg szakellátás palettája, növekvő szakellátási kapacitások jellemzik ezt az időszakot. 2006. októberében átadták az új, 833 millió forintos céltámogatásból, zöldmezős beruházásként megvalósult épületrészt, amelyben a mozgásszervi rehabilitációs osztályt helyezték el. Az intézmény azonban évek óta folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzdött, a működtetés egyre nehezebbé vált. 2007. április 1.-től az egészségügyi miniszter döntése alapján valamennyi aktív fekvőbeteg-ellátás megszűnt, helyette mozgásszervi rehabilitációs (75 ágy) és krónikus belgyógyászati (62 ágy) ellátást nyújtó krónikus fekvőbeteg kapacitást működtethet napjainkig, összesen 137 ágyon. 2008-ban pályázati lehetőség nyílik a TIOP-2.1.3. konstrukción belül új, aktív kórházi ellátásokat kiváltó, komplex, kistérségi járóbeteg szakellátó központ felépítésére, melynek átadása, sikeres pályázatot követően, 2011. december 9-én volt. Az épületet dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter avatta fel. A központ 2012. február 6-án nyitotta meg kapuit a betegeket előtt. 2012. május elsejével állami tulajdonba és fenntartásba kerül, új fejezetet nyitva történetében, fejlődésében.

Palkovics Jáőnosné köszöntő szavai után dr. Vermes Tamás főigazgató dióhéjban ismertette a beruházás menetét, szükségességét. Az intézmény 2011-ben önerős fejlesztésbe kezdett, a krónikus belgyógyászat épületének átalakításába, melynek bekerülési összköltsége 181 millió forint volt. A rekonstrukció által az eredeti épületének 2/3-át - 600 m² - felújították, új betegellátó egységek, kórtermek, és gazdasági ellátó részleg létesült. A beruházást az egészségügyi szolgáltatók között ritkaságnak számító módon, az évek alatt összegyűlt jelentős pénzmaradványának terhére, önerős beruházásként indította. A befejezést elsősorban saját bevételei, és részben tulajdonosi támogatás terhére tervezték. Az önerő mértéke közel százmillió forint volt. Az épület északi részében 12 ágyas krónikus belgyógyászati ápolási egységet, a déli szárnyban a régi műtő és az ehhez kapcsolódó egységek helyén 10 ágyas krónikus belgyógyászati részleget alakítottak ki.  

A középső szárny földszintjén két kórtermet átalakítottak, orvosi vizsgáló, valamint orvosi szobákat létesítettek, és egy védett, biztonságos pénztárt. Az emeleti szinten a központi irányítás elhelyezésére alkalmas irodák készültek. A beruházással javul a kistérség lakosságának hozzáférése az ellátásokhoz. Az sem utolsó szempont, hogy a korszerűbb épületek fenntartási költségei kisebbek lehetnek. Összefoglalva elmondható, hogy a Zirci Erzsébet Kórház- Rendelőintézet példája jó minta lehet a funkciót váltó kórházak számára, hangsúlyozta a főigazgató. Az intézet esete bemutatja, hogy „van élet”, az aktív ellátás megszűnése után is. Az egészségpolitika által támogatott progresszív ellátási struktúra kialakításának pozitív eredménye az is, hogy a megfelelő méretű és ellátási profilú intézmények megszabadulhatnak az állandó adóssággal való küzdelemtől, gazdálkodásuk egyensúlyba kerül, ésszerű gazdálkodással akár kisebb önálló fejlesztésekre is sor kerülhet, ahogy ez Zircen is megtörtént. A Zirci Erzsébet Kórház- Rendelőintézet az elmúlt évek fejlesztése révén európai szintű külső megjelenéssel és felszereltséggel áll a térség és a területen kívüli lakosainak rendelkezésére, kielégíti a lakossági igényeket.   A Kórház példája igazolja, hogy a kistérségi járóbeteg-ellátás, a lakosság közeli nappali kórházi és egynapos ellátás valamint a krónikus ellátás olyan intézeti portfólió, amely azon túl, hogy teljesíti a Semmelweis tervben megfogalmazott egészségpolitikai elképzeléseket, hosszútávon önfenntartó intézményi gazdálkodást is biztosíthat.

Dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott büszkén mondta, a zirci kórházban született. Emlékeztetett arra, a 2006-2010 közötti időszakban történt struktúraváltáskor a zirci kórház jelentős vérveszteséget szenvedett, megszűnt, mint aktív betegellátó és sürgősségi fogadóhely. Szólt az egészségügyi prevenció szerepéről, melyet jól szolgál a közelmúltban kialakított egészségfejlesztési irodahálózat, megyénkben öt egység működik. Elmondta, jelenleg négyszáz egészségügyi projekt zajlik az országban, 300 milliárdot meghaladó értékben, ebből több tízmilliárd megyénket érinti. Elismerően szólt a Bakony fővárosában kialakított korszerű centrumról. Dr. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár kiemelte, megfeszített erővel dolgoznak az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséért. Megerősítette, az egészségfejlesztési irodahálózat anyagi és szervezeti lehetőség az egészségfejlesztés ügyéért. Felidézte, 2010-ben három válsággal néztek szembe, ezek a népegészségügyi ellátórendszer szétesése, az emberi erőforrás válsága, az orvosok külföldi munkavállalása. A kormány beindította a népegészségügyi cselekvési programot, lefektette az egészségügyi szolgálat alapjait.

Az ünnepi köszöntők és a nemzeti színű szalag átvágása után az egyházi vezetők, Dékány Sixtus ciszterci apát, Vecsey Katalin református és Szakos Csaba evangélikus lelkész megszentelték az új épületet és áldást kértek a betegek, a dolgozók számára. Az ünnepi eseményen közreműködött a Zirci Városi Vegyeskar.