Zirc

2014.01.24. 15:40

Harminc év, öt városvezető

Zirc – A bakonyi település harminc évvel ezelőtt kapta meg a városi rangot. Ez idő alatt öt választott vezető irányította.

Müller Anikó Hanga

A jelenlegi polgármester, Ottó Péter előtt a város első emberei voltak: Kiss László, Varga István, Dr. Varga Tibor és Horváth László. Ottó Péter, 2006 óta polgármester. Tősgyökeres zirci. A győri főiskola és rövid veszprémi kitérő után 1993-ban tért vissza szülőhelyére, amikor a helyi tv stúdió vezetője lett. A Naplónak adott interjúban a megvalósult fejlesztésekről kérdeztük.

- Hogyan értékeli az elmúlt harminc év változásait?

- Egy ember életében nagyon jelentős idő harminc esztendő, ugyanakkor három évtized távlatából visszatekintve úgy tűnik, mintha pillanatok alatt hagytuk volna magunk mögött a múló időt, szűkebb és tágabb környezetünk történéseit. Egykor, már televíziós szemmel kezdtem el érettebben szemlélni a város dolgait, nagyobb volt a rálátásom a körülöttem zajló folyamatokra. Operatőri munkám más látásmódot igényelt, elsősorban nem látni, láttatni kellett, észrevenni a lényegi dolgokat, és azokat a képernyőre vinni. Ez a szemlélet alkalmassá teszi az embert arra is, hogy megszokott környezetében is értékelni tudja az épített és természeti értékek sokszor részletekben rejlő rendkívüli gazdagságát. Az első változás 1984-ben az volt, hogy kimondatott a város szó. Ugyanis még mind a mai napig a régi zirciek azt mondják, bemegyek a faluba . Zirc készült a várossá válásra, úgy is mondhatnánk megérett rá. A térségben betöltött központi szerepköre, amely nemcsak földrajzi értelemben, hanem a környezete számára is biztosított szolgáltatások által is folyamatosan fejlődött, erősödött, emelte városi rangra. Már a városavatás előtti években komoly építkezések kezdődtek, így az óvoda, az általános iskola, a negyvenlakásos társasház. A rendszerváltás után több nagy beruházás valósult meg. Ilyenek az általános iskola tornaterme, a szennyvízcsatorna-, gázhálózat kiépítése, a telefon-, kábeltelevíziós rendszer fejlesztése, az egyházi kárpótlás keretében az új szakképző iskola, majd étterem, kollégium, tornacsarnok megépítése, a városháza felújítása, az Egészségház kialakítása, az Erzsébet Kórház mozgásszervi rehabilitációs épületrészének felépítése, a Rákóczi téri épületek, a volt zárda, fiúiskola felújítása, a Segítő Kezek Háza létrehozása, az emelt szintű járóbeteg szakrendelő kialakítása, bölcsőde építése, új óvodai csoportszobák létesítése, a Rákóczi tér és a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház fejlesztései. Az apátsági épületegyüttes életében az utóbbi száz év legjelentősebb felújításai valósultak meg. Folyamatában megélve a változásokat talán nem tűnnek jelentősnek, de ha kezünkbe veszünk egy harminc évvel ezelőtti fotót városunkról, akkor érzékeljük igazán a fejlődés mértékét.

 

Sokat köszönhet a város a civil közösségeknek nyilatkozta Ottó Péter, Zirc polgármestere (Fotó: Müller Anikó Hanga)

- Melyek a legfontosabb fejlesztési feladatok a közeljövőben?

- Az úthálózat, járdák, általános iskola és gimnázium felújítása, de egyre sürgetőbb feladat a távhő rendszer megújítása is.

- Milyen érzés zirciként a település vezetése?

- Nehéz szavakkal kifejezni, hogy milyen nagy megtiszteltetés volt, amikor 2006-ban szülőhelyem polgárai polgármesternek választottak. Ugyanakkor óriási feladat és felelősség is, az embernek ennek tudatában élni mindennapjait és munkáját végezni. Öröm számomra, ha megvalósul valami, ha elérünk célokat, de sokkal jobban foglalkoztatnak az előttünk álló megoldandó problémák és feladatok, amelyek állandó elégedetlenséget szülnek bennem. Ez az állandó elégedetlenség, a megoldások keresésére ösztönöz, ez motivál, ez visz előre. Persze időnként vissza is kell tekinteni, hogy tanuljunk a saját magunk, ill. elődeink által elkövetett hibákból, s erőt merítsünk őseink példájából, áldozatvállalásából, amelyek rendkívüli feladatok elvégzésére tették őket alkalmassá.

- Mit gondol, polgármesterré válásában milyen szerepe volt zirciségének?

- Ha a kérdést úgy értelmezzük, hogy kinek van nagyobb esélye egy választott tisztség elnyerésére, egy helyi embernek, akit ismernek az előélete, a felmenői révén vagy egy messziről jött személynek, akit kevésbé ismernek? úgy gondolom, a helyben való ismertségnek lehet előnye is, hátránya is. Ez az adott személytől függő megközelítés, megítélésemben biztos vagyok, hogy jelentős szerepe van felmenőimnek, családomnak is. Zirc ugyanakkor alapjában véve befogadó település, sokan vannak, akik nem itt születtek, de a város barátságos környezete, az itt élő emberek közvetlensége által hamar új otthonukra találtak, azaz zircivé váltak. Kortársaim közül sokan elkerültek innen, a lakhelyük másutt van, de szívesen emlékeznek vissza gyermekkori élményeikre, büszkén hordják szívükben és gondolataikban a zirciségüket, s talán most is ezt a várost tartják igazi otthonuknak. Szerencsés egyén, aki megkapja a sorstól, hogy döntéseivel szülővárosa mindennapjait, jövőjét formálhatja.

- Vannak meghatározó civil közösségek a városban, melyek segítik a döntéseket?

- Mindig erősek voltak városunkban a civil közösségek. Nem csak attól jó egy település, hogy a képviselő testület milyen döntéseket hoz, hanem attól is, hogy a különböző érdeklődésű körű emberek mennyire tudnak egymásra találni. Sokat köszönhetett eddig is a város a civileknek, akkor is, amikor ki kellett állni egy-egy ügy mellett, gondolok itt például az 1996-ban szervezett tüntetésre a kórházbezárás ellen. Rendezvények szervezésénél is ott vannak közösségeink, a város nagyrendezvényei vagy teljes civil, vagy erős közösségi támogatással szerveződnek. Van véleményük a fejlesztési elképzelésekről, aktív szerepet vállalnak örökségeink megőrzésében. Azok a dolgok, melyeket közösen valósítunk meg, amelyhez az ember hozzáteszi tudását, fizikai munkáját, anyagi támogatását, az által részesévé válik és magáénak érzi azokat. Fontosnak tartom egy település életében, hogy minél többen érezzék olyan formában is otthonukként, hogy tegyenek érte tevőlegesen.

- Idegenforgalom, turizmus?

- Igen, ez sokak szerint kitörési pont lehet. Többször megfogalmaztam már, mi itt a Magas-Bakonyban egy kincsesládikán ülünk, de az a baj, hogy csak ülünk rajta. Fel kellene nyitni a tetejét, jó magasra emelni, hogy mindenki lássa, mi van benne. Ennek ellenére úgy gondolom, sok olyan lépés történt az elmúlt években, melyek a turizmus profi szinten történő szervezését tűzte ki célul. Komoly turisztikai fejlesztések valósultak meg, melyek a szolgáltatások körének bővülését, minőségének javulását eredményezték, pl. golfpálya, horgásztavak létesítése, a közel 20 éves csipkerózsika álmából felébredt Bagolyvár fogadó felújítása, szálláshely fejlesztések, az arborétum megújulása, a Ciszterci Látogatóközpont avatása.

- Milyen az apátság és a városvezetés kapcsolata?

- Az apátság mindig meghatározó volt Zirc életében. Történelmi tapasztalat, a település akkor fejlődött, amikor a mindenkori elöljáróság, az apátság és a település lakossága összefogott. Sok olyan fejlesztés volt, amely ennek jegyében valósult meg, az apátság volt a birtok ura, a mesteremberek felajánlották munkájukat, az elöljáróság koordinálta azt. Mindennapjainkra is ez a jellemző, a közösen megvalósított projektek is az összefogás erejét igazolják, a jelenben, a jövőben is ez a fontos szempont, amit szem előtt kell tartanunk.

- Milyen a gazdasági élet a városban?

- Dudarbánya bezárása sok család életében okozott változást. Azóta nem jelent meg olyan vállalkozás, amely hasonló mértékű foglalkoztatást biztosítana. Sajnos a Chio zirci gyártási kapacitását Csehországba helyezték át, a helyi képviseletük jóval kevesebb munkavállalóval csak logisztikai központként működik. Jelentős munkáltató a ROBIX, ahol az elmúlt években komoly fejlesztések valósultak meg, egyre több munkavállalót tudnak foglalkoztatni. Sokan élnek a térség mezőgazdasági kultúrájára épülő gazdálkodásból. A legnagyobb foglalkoztatók a városban az állami és az önkormányzati fenntartású intézmények. Összességében a munkahelyek nagy részét a kis és középvállalkozások biztosítják. A zirci munkahelyek számszerűleg képesek lennének a helyi munkavállalók részére munkát biztosítani, de nem a végzettségüknek megfelelőt, ezért a munkaképes lakosság fele ingázik, viszont sokan járnak ide dolgozni a térségből. Az országos átlagnál alacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező település vagyunk, ez a helyi adottságokon túl abból is adódhat, hogy Zircen alapvetően a munkát szerető, abból megélni kívánó emberek élnek.

- Véleménye szerint mi egy önkormányzat feladata?

- Az önkormányzatok alapvető, közvetlen feladata a minél magasabb színvonalú helyi közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés biztosítása. Ez egy nagyon tágan értelmezhető feladatkört jelent. Ugyanakkor nagyon fontos, s a kormányzat politikájában is egyre hangsúlyosabban megjelenő feladat a helyi gazdaság fejlesztésének elősegítése. Bízom benne, hogy az önkormányzatok feladataiban, finanszírozásában végbe menő változások, az adósság konszolidáció mind abba az irányba mutatnak, hogy a jövőben komolyabb, közvetlen lehetőségeink lesznek ezen a területen is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!