Zirc

2014.07.29. 17:20

Modellezni tudják a nyersanyagok helyét

Pénzesgyőr - Több százezer kőzetminta feldolgozását kezdték meg geológusok.

Marton Attila

Húsz év után elindult a zirci múzeum kiemelkedő tudományos és gazdasági értékű fúrómagraktárában található kőzetminták feldolgozása és katalogizálása.

Az egykori magtár épületében több mint nyolcezer fúrás anyaga található meg, az első becslések szerint ez legalább 5–600 ezer mintát jelent, de ez a szám elérheti akár az egymilliót is, mondta érdeklődésünkre Katona Lajos geológus, a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeumának főmuzeológusa.



A minták az 1950-es évektől az 1980-as évek végéig végzett fúrásokból származnak, többek között a városlődi, a nyirádi és a dudari bauxit- és szénbányákból, de megtalálhatók a Vértesben végzett fúrások mintái is. A raktárbázisban található minták értéke felbecsülhetetlen, mert a fúrásokat ma már nehezen, vagy sehogy sem lehetne reprodukálni, és kivitelezésükhöz amúgy is milliárdos összegre volna szükség, magyarázza a geológus. A mintákkal modellezni tudták, hol helyezkedik el a bauxitlencse vagy a feketeszén a földben.

A geológiai gyűjteményt a nyirádi és a balatonalmádi bauxitkutató mintatárak felszámolása után kapta meg a Bakonyi Természettudományi Múzeum 1993-ban. A zirci múzeum munkatársai július közepén kezdték el feldolgozni az adatokat, két hét alatt mintegy háromezer mintát katalogizáltak. A munka során a papírzacskókban tárolt kőzetmintákat átcsomagolják, és adatbázisba viszik fel az információkat. Ha egyszer újra elindulnak a fúrások, a minták szerepe felértékelődhet.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!