Biztosított a zirci arborétum jövője

Mikor Rákosi Mátyás „jóvoltából” feloszlatták a rendet, a monostorhoz tartozó kert már több mint 100 éves volt. Telepítésekor a ciszterciek a területet nagy részét szántóföldi művelésből vonták ki, és hoztak létre egy angolkert jellegű arborétumot. Az alapításkor a ciszterciek szándéka az volt, hogy tájegységhez, az éghajlathoz és a csapadékviszonyokhoz jól illeszkedő fenyőfagyűjteményt hozzanak létre, ma is ez, valamint a hársfasor számít az arborétum legértékesebb részének.

A kert nem csak a cisztercieknél képezte részét a monostornak, hanem általában is ez volt a jellemző. A monostori, szerzetesi élethez hozzátartozott a csendes elmélkedés, a rekreáció, a kert ezt a célt is szolgálta. Így van ez például a pannonhalmi bencés apátságnál és bakonybélieknél is. A monostort övező kert a szerzetesek tulajdonában van, ők gondoskodnak a fenntartásáról is.

Dékány Sixtus apát hangsúlyozta, ezért keresték ők is a lehetőségét annak, hogy az épület és a mellette elhelyezkedő kert hajdan fennálló egységet visszaállítsák. Végül is ebben segítségükre volt a kormány – Orbán Viktor miniszterelnök majdnem pontosan egy éve, az apátság felújításának ünnepélyes átadásán jelentette be a döntést – és a magyar parlament is, amely szintén megszavazta az arborétum visszaadását. Dékány Sixtus külön köszönetét fejezte ki a közreműködésért Illés Zoltán államtitkárnak, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak pedig az eddigi lelkiismeretes munkájukért, a jó együttműködésért fejezte ki háláját.

(Fotó: Varga Domokos Péter)

Míg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében működött az arborétum, európai uniós beruházásból elkezdődött a felújítása, melyet az apát nem tekint véglegesnek, csupán elkezdett rehabilitációnak. Úgy véli, a kert felújítására további fejlesztési forrásokat kell megmozgatni. Dékány Sixtus leszögezte, megfelelő  szakmai potenciállal rendelkeznek az arborétum működtetéséhez. Példának hozta fel, hogy mikor a '90-es években ciszterciek visszakérték az egykori középiskoláikat, többen kételkedtek a várható szakmai színvonal miatt. Ma a HVG (Heti Világgazdaság) közvélemény-kutatása szerint is az ország első tíz legnépszerűbb iskolája között két ciszterci gimnázium – a budai Szent Imre és a pécsi Nagy Lajos – található. A négy ciszterci gimnáziumból három az első százon belül van. A fehérvári gimnáziumuk csak ebben az évben hét országos döntős diákot tudott tanulmányi versenyeken kiállítani, az egyik diák a napokban Moszkvában képviselte az országot a kémia világolimpián.

Az apát az arborétum visszavétele kapcsán a szakmai hiányosságokra való hivatkozást politikai irányultságúnak tartja. A növénykert jövője biztosított, hiszen az eddig itt dolgozó kisegítő és szakmai személyzetet továbbra is alkalmazzák, valamint a ciszterciek között is vannak közép- és felsőfokú kertészeti- agrárvégzettséggel rendelkező szakemberek. Ha szükséges, természetesen be tudnak vonni további civil szakembereket is. Saját magát is „zöldpártinak”, természetvédőnek gondolja, gyerekkora óta a természetközelben él, jól ismeri a növényeket. Több mint húsz éven keresztül a Fertő-Hanság Nemzeti Park égisze alatt madarakat gyűrűzött, ha úgy tetszik, „zöld apátnak” tartja magát.

(Fotó: Varga Domokos Péter)

Az úgynevezett kis arborétum – közvetlenül az apátság melletti két hektáros terület – már korábban visszakerült a ciszterciekhez, most a további 19 hektárt csatolnak hozzájuk. Arra is utalt az apát, hogy idősek otthonát működtetnek, az arborétum saját kézbe kerülése az ott élők lehetőségeit is bővíti.

A külvilág számára semmi nem változik, az érdeklődők, turisták ugyanúgy látogathatják a növénykertet. Sőt, arra törekszenek, hogy a programokat tovább bővítsék, ezen a területen is keresik a megfelelő pályázatokat. Már most közös programot bonyolítottak a szarvasi arborétummal, amelyben székesfehérvári ciszterci gimnazisták is részt vettek. A növénykert látogatottságát a jövőben más egyéb vonzó programokkal is próbálják növelni. Olyan elképzelésük is van, hogy a zirci bazilikában keresztelkedő gyermekeknek jelképes anyagi térítés ellenében emlékfát ültessenek az arborétumban. Ezzel a személyes kötődést és a növényállomány növelését is elő tudnák segíteni.

Mielőtt bármihez hozzáfognak, alapos szakmai felmérést kívánnak végezni, hogy dokumentáltan kiderüljön, növény- állat- és rovarvilágában mit is tartalmaz a növénykert. Ebben számítanak a természettudományi múzeum együttműködésére is.

Külön pénzügyi keretet az államtól a ciszterciek az arborétum működtetetésére nem kaptak, a működtetéshez az elsődleges fedezetet a növénykert saját bevételei jelentik. Az elmúlt évben az arborétumnak több mint húszezer látogatója volt, átlagosan 500 forintos belépővel számolva, ezt tekintik továbbra is a működtetés anyagi bázisának. A bevételt pályázati forrásokkal egészítik ki. A tulajdonosváltás semmiképpen nem jelentheti azt, hogy kevesebb pénz jut az arborétumra – szögezte le Dékány Sixtus apát.