Akikért szóla lélekharang

Az atya a Zirci Országzászló Alapítvány ünnepségén beszélt, melyet az Országzászló emlékműnél szerveztek a közelmúltban a trianoni diktátum 94. évfordulója alkalmából.

Scheirich Vivien és Kondora Zoltán cserkészek felsorolták az elcsatolt települések neveit. Az emlékezők elénekelték a magyar és a székely Himnusz, majd Bittmanné Katzer Nóra köszöntője után Wittmann György elszavalta Juhász Gyula Hungária című versét.

Ottó Péter polgármester Sík Sándor Riasztó című versét mondta el, majd ünnepi gondolatában kiemelte, 1920. június 4. szégyenteljes békedekrétum, Nagy-Magyarország keresztre feszítése volt. Sokáig az emlékezés lehetőségét is elvették, mondta. A bakonyi kisvárosban 1937. június 20-án avatták az Országzászló emlékművet, közadakozásból, a Zirci Sportegyesület kezdeményezésére. Szólt a nemzeti összetartozás jelentőségéről, az erdélyi magyarokat „vadon nőtt virág” jelzővel illette, akiknek meg kellett küzdeniük a dudvával.

A három történelmi egyház képviselője – Huszár Lőrinc, Vecsey Katalin református-, és Szakos Csaba evangélikus lelkész – áldást kért a nemzetre, minden magyarra. Kérték a résztvevőket, imádkozzák el közösen a Miatyánkot, miközben újból szólt a bazilika harangja.

Az emlékműnél koszorút helyeztek el a városi önkormányzat, az olaszfalui önkormányzat és egyházközség, a Rákóczi Szövetség, a Zirci Országzászló Alapítvány, a Jobbik zirci és bakonybéli szervezete, valamint a Trianon Társaság Bakonyi Tagozata képviselői. Az emlékezés befejezéseként a résztvevők elénekelték a Szózatot és a Boldogasszony anyánk című ősi katolikus himnuszt. Az ünnepi műsorban közreműködött az olaszfalui Szivárvány kamarakórus Jakabné Kiss Éva vezényletével.