Vörösiszap katasztrófa

2014.12.17. 09:22

Elutasította a bíróság a ''vörösiszapos'' polgári perek zömét

Veszprém – Nem tudta kimenteni magát a Mal Zrt. az úgynevezett „veszélyes üzemi felelősség” alól, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint másod rendű alperes kártérítési felelősségét azonban a bíróság nem állapította meg – áll a törvényszék elsőfokú, nem jogerős minapi ítéletében, amit a vörösiszap katasztrófa károsultjainak polgári perében hozott.

Kovács Erika

Az ítélet a vörösiszap-katasztrófa 65 károsultja mint felperesek által a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. „felszámolás alatt.” első rendű és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint másod rendű alperesek ellen indított ügyében született. A törvényszék a felperesek közül kilenc károsult kereseti kérelmének adott részben helyt, és kötelezte a felszámolás alatt álló első rendű alperest 300.000 forint és 8.500.000 forint közötti összegű vagyoni és nem vagyoni kártérítés, ennek késedelmi kamata, és a megítélt összegekkel arányos perköltség megfizetésére.

Mint ismert: 2010. október 4-én, 12 óra 10 perckor a Mal Zrt. Ajka melletti vörösiszap tározója X. kazettájának nyugati gátja átszakadt és a tározóból nagy mennyiségű vörösiszap ömlött ki. A nagy sebességgel kizúduló jelentős mennyiségű, erősen lúgos kémhatású anyag Kolontáron keresztül elérte Devecsert és Somlóvásárhelyt, elöntötte e települések mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában vagy azt követően tíz ember meghalt, illetőleg sokan megsebesültek, közülük többen súlyosan. Számos ház megsemmisült vagy annyira megrongálódott, hogy lakhatatlanná vált.

A felperesek kártérítésként az ingatlan és ingó vagyontárgyaikban történt értékcsökkenést, elmaradt vagyoni előnyük, költségeik és nem vagyoni káruk megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket. Cseke Ivett bíró az ítélet indokolásában kifejtette: az eljáráson a Mal Zrt. az úgynevezett „veszélyes üzemi felelősség” alól nem tudta kimenteni magát; a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint másod rendű alperes kártérítési felelősségét a bíróság azért nem állapította meg, mert nem volt olyan konkrét jogszabályi rendelkezés, amelynek megszegését számon lehetett volna kérni rajta, és amely okozati összefüggésben állt volna a felperesek kárával.

A felperesek valamennyien jogi képviselővel jártak el, akinek tudomása volt arról, hogy a pernyertességhez mit kellett volna bizonyítani, legtöbben mégsem tettek megfelelő indítványt az ingóságokban keletkezett kár, az elmaradt vagyoni előny és a nem vagyoni károk körében olyan bizonyítási eljárásokra, amelyek nélkülözhetetlenek lettek volna a kár összegének és az okozati összefüggésnek a megállapításához. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai értelmében indítvány hiányában nem vehetett fel bizonyítást ennek tisztázásáért. Így a nagyszámú felperesből csak kevésnél álltak rendelkezésre azok az adatok, amelyek az érintett személyek pernyertességét megalapozhatták. Ítéletével a törvényszék nem azt mondta ki, hogy nem jár a károsultaknak kártalanítás, hanem azt, hogy nem álltak rendelkezésre a bizonyítékok a kár összegének megállapításához, valamint az első rendű alperes károkozása és a kár bekövetkezése közötti okozati összefüggésnek az igazolásához.

Az ítélet nem jogerős.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!