Veszprém

2014.05.06. 16:15

Legendák és tévhitek Gizella királyné életéről

Már a középkorban kialakult Gizella kultusza, nagyobb lendületet a 18. századtól kapott a városban a királyné iránti hódolat. A szerdán kezdődő Gizella-napok alkalmából Rainer Pállal beszélgettünk a királynéról, akivel kapcsolatban a történész-muzeológus néhány tévhitet is eloszlatott.

Marton Attila

Gizelláról viszonylag szerény számban állnak rendelkezésre adatok, a Szent István-legendák a vallásos életvitelét emelik ki, ez közrejátszott abban, hogy személye köré legendák fonódtak, hangsúlyozza Rainer. Az ezredforduló időszakáról általában kevés adat áll a történészek rendelkezésre.

Hazánkban az írásbeliség a 13. századtól kezdett elterjedni, így Szent István koráról is leginkább a két-háromszáz évvel későbbi iratokból tudunk tájékozódni – magyarázta a történész. – Köztudott, hogy Szent István tíz püspökséget alapít, az egyik a veszprémi, azonban a város székesegyházát Gizella királyné alapította, innen ered az a szokás, hogy a mindenkori magyar királyné lett a veszprémi székesegyház kegyura. Később a veszprémi püspök koronázta meg a magyarországi királynékat, míg a harmadik mozzanat, ami a város és a királynék kapcsolatában fontos, hogy a 13-14. század fordulójától többnyire a veszprémi püspök lett a magyar királyné kancellárja – magyarázza a történész. Azt az állítást, miszerint bármely magyar királyné huzamosabb ideig Veszprémben tartotta volna a székhelyét, sem oklevél, sem régészeti feltárás nem bizonyítja, csupán annyit tudunk, hogy az Árpád-korban, sőt, még a 14. században is voltak Veszprém környékén királynéi birtokok, bár ekkora már a legfőbb birtokos a veszprémi egyház – a püspökség és káptalan – lett.

Ma kezdődnek a Gizella-napok. Képünkön egy korábbi felvonuláson Dominek Anna személyesíti meg Gizella királynét (Fotó: archív)

A történész úgy véli, a magyarországi kereszténység terjesztésében István királynak és Gizellának egyaránt fontos szerepe volt: mindketten kegyes életűek voltak. A királynét családi indíttatása is erre predesztinálta, ugyanis egyik testvére – az egyetlen német császár, akit szentté avattak – Henrik volt, másik testvére, Brúnó pedig augsburgi püspök.

István halála után megváltozott a politikai helyzet, Gizellát az egyik magyarországi vár börtönébe – ami lehetett akár a veszprémi is – zárták. Szabadulása után visszatért hazájába, és bevonult a passaui apácakolostorba.

Arról, hogy Gizellának már a középkorban kultusza alakulhatott ki, a Szent István legendák említéseiből értesülhetünk, passaui sírja már ekkor kedvelt magyar búcsújáróhelynek számított. A kultusz a 18. században erősödött fel, igaz, Gizella tisztelete elsősorban Veszprémben és környékén jelentős azóta is. Ekkor nevezik el Gizella kápolnának a várbeli templomot, s ebben az időszakban törekedik Koller Ignác püspök arra, hogy Gizella-kultuszhelyet létesítsen Veszprémben, ám e szándéka végül meghiúsul, mert a pápa szerint visszás lett volna, ha a királyné maradványait ugyanabban a földben helyezték volna nyugalomba, ahol az Árpád-dinasztia már szentté avatott tagjai, István, Imre vagy László feküdtek, fejtegeti Rainer Pál.

A királyné kultusza Trianon után kap újabb lendületet, az 1938-as Szent István emlékév keretében avatják fel a veszprémi várban István és Gizella szobrát, restaurálják a Gizella kápolnát, valamint helyreállítják a két veszprémi női kolostor romjait. A kommunizmus alatt elhal a hagyomány ápolása, a rendszerváltás után azonban újraéled: így kerül két és fél évszázad után Veszprémbe a passaui püspökség jóvoltából a királyné karcsont ereklyéje, s a királyné emlékét idézi az 1992 májusától megrendezett Gizella napok rendezvénysorozat is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!