Kiállítás a múzeumban: Lenin ligettől az Erzsébet sétányig

A „A Lenin ligettől az Erzsébet sétányig – rendszerváltás 25 éve” című tárlaton a múzeum azt a társadalmi, politikai hangulatot mutatja be, amely 1989/90-ben Veszprémet áthatotta. A kiállítás szemlélteti a hétköznapi élet meghatározó pillanatait, tereit és azt a hatást, amely helyi és országos szinten is gyökeresen változtatta meg a veszprémiek és Veszprém megyeiek életét. Látható többek között egy korabeli ABC pultja, egy Lada gépkocsi, egy buszmegálló, kisdobos és úttörő naplók, őrsi zászlók, plakátok és újságok - köztük lapunk, a Napló néhány példánya is -, a tárlat közepén pedig a veszprémiek számára  jól ismert Lenin szobor másolata.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megnyitójában arról beszélt, mi a különbség a Lenin liget és az Erzsébet sétány között. A Lenin ligetben nem lehetett szabadon beszélni a szabadságról, 1956-ról, Brusznyai Árpádról, a kommunizmus önkényuralma hatotta át a mindennapokat, az Erzsébet sétányon azonban  - ami ugyan nem tökéletes és nem olyan szép, ahogyan azt elképzeltük - a szabadság vezérel bennünket. A szabadság története csak elkezdődött és még napjainkban sem ért véget. Szabadságra törekvő ország vagyunk, hisszük, hogy érdemes a szabadságért küzdeni, dolgozni, a szabadsággal együtt jár a fontos dolgokért való kiállás.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere felidézte 1989-et, a huszonegy éves fiatalember kíváncsiságát, lendületét, jókedvét. A rendszerváltás sebességét katonaságának időszakával illusztrálta: elvtársként vonult be, majd bajtárs lett és úrként szerelt le, miközben honvéd rendfokozata nem változott. "Személyes, egyéni történetünk egy nemzet történelme, ma azért ünnepelhetünk és emlékezhetünk 1989-re, mert voltak, akik aktívan alakították a  történelmet", mondta.

Hegedűs Tamás ügyvéd, az Antall-kormány címzetes államtitkára szakmai bevezetőjében úgy fogalmazott: az 1948 és 1956 éveket "gerinc törő" időszaknak lehet nevezni, amikor erőszakkal próbáltak ránk erőltetni egy idegen elképzelést, államformát, kultúrát. 1956 után a "gerinc hajlító" időszak, más néven a "legvidámabb barakk" időszaka következett, engedményekkel, de mindig volt, aki figyelte cselekedeteinket, mondatainkat, el voltunk zárva a szabad világ szellemétől. A rendszerváltás időszakában felszabadultak a helyi energiák, Nagykanizsától Miskolcig, az egész országban szervezetek alakultak. Felidézte a veszprémi MDF tagtoborzó fórumát, a március 15-i ünnepséget, a Brusznyai emléktábla állítását. "A rendszetváltás legnagyobb eredménye, hogy békében zajlott, nem csattantak pofonok, senki kezéhez nem tapadt vér", mondta. Azok közül, akik a rendszerváltás alakítói voltak, a legtöbben visszatértek hivatásukhoz, a rendszerváltás azonban az egész ország életében sok pozitív változást hozott. Ezek a korszak a magyar történelem dicső időszakaként szerepel majd.

A megnyitón a múzeum igazgatója, S. Perémi Ágota mondott köszönetet mindazoknak, akik a tárlat létrehozásában segítettek, a megvalósításban aktívan részt vesznek az akkori polgári és politikai közélet szereplői. Köszönetet mondott a tárlat rendezőinek, kurátorainak, Friedl Dórának és Molnár Jenőnek. A megnyitón Oberfrank Pál színművész, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója Petri György verseit szavalta, Cseh Tamás dalát Hriczu Ádám és Horváth Sára szólaltatták meg.