Hősök és családtagok - ünnepi megemlékezés Veszprémben

- Felvállalni a bizonytalanságot, a harctér minden megpróbáltatását és gyötrelmét, fizikai és lelki fájdalmát. A II. világháborúból haza nem tért katonákra ma még együtt emlékszünk azokkal, akiket ők szerettek, akik őket hazavárták. Nem szabad azonban elfeledkeznünk az idő múlásáról. Lassan elköltöznek közülünk az anyák, az apák, a testvérek, a hitvesek és a gyermekek is. Mégis, s talán épp ezért a hadak útjára tért katonák - akik azért haltak meg az elmúlt száz, sőt, ezer évben, hogy mi élhessünk -  minden család tagjai. Mindegyikük a mi hősünk, aki a haza hívó szavát meghallva az életét áldozta. Azért állunk itt, hogy fejet hajtsunk emlékük előtt - mondta el a megjelent aktív és nyugállományú katonák és civilek előtt a világháborús hősi emlékműnél tartott megemlékezésen Brányi Mária, aki ünnepi beszédében a hősök napja közel 100 éves történetét is felelevenítette.

Ezt követően Nagy Károly kanonok és Szabó György alezredes, református tábori lelkész emlékezett a hősökre, s mondtak el egy-egy imát az elesettekért. A megemlékezés koszorúzással folytatódott, a megyeszékhely önkormányzata mellett katonai és civil szervezetek, valamint politikai pártok is elhelyezték a tisztelet koszorúit a világháborús emlékmű lábánál.

Az ünnepség a szózat és a takarodó hangjaival zárult az alsóvárosi temetőben, a zenei betétekért ezúttal a Katona János alezredes vezette MH Légierő Zenekar Veszprém felelt.