Endrődi Sándor emlékezete

Napjainkban a szakmai körökön túl a hétköznapi veszprémi polgárok közül is kevesen ismerik jelentős, az országos irodalmi életben elért eredményeit, mai Veszprém megyéhez is köthető munkásságát. 2005-ben avatták fel Raffai Béla alkotását a költő nevét viselő lakótelepen. Farkasné Molnár Csilla a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozatának titkárával közösen idézzük fel a veszprémi születésű Endrődi Sándor XXI.sz -ra is kiható emlékezetét, üzenetét.

Egykori szülőházának emléktáblája a mai Szabadság tér 15. sz. Irodaház falán

-A titkári poszton elődömtől, Ferencz Zsuzsannától gondosan összegyűjtve, precízen dokumentálva vehettem át az Endrődi szobor állításának történetét. A tagozat egykori elnöke Borbás László, valamint Nagy Árpádné és Ferencz Zsuzsanna vezetőségi tagok kezdeményezésével indult el a feledésbe merült Endrődi kultusz felélesztése. – kezdte a felidézést a titkár.  2000 táján született a gondolat, hogy a már 1996-ban a szülőháza helyén leleplezett emléktábla mellé szobrot is kapjon a nagyszerű irodalmár. A kezdeményezést felkarolta az önkormányzat, a Jeruzsálem-hegyi Baráti Kör nyertes képzőművészeti pályázattal járult a költségekhez és széleskörű lakossági adakozás is segítette a szoborállítást. Endrődi veszprémiségét több szálról is méltatni lehet, sokat tudhatunk meg a költőről Ács Anna 2000-ben kiadott munkájából.  2005 óta minden évben a költő születésnapjának tiszteletére a nevét viselő Endrődi lakótelepen felavatott szobránál a Jeruzsálemhegyi Baráti Körrel megemlékezést tartunk, fejet hajtva városunk jeles szülöttének egykori munkássága elött.

Endrődi Sándor sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben. Csiszér János szobrászművész alkotása

Óvári Ferenc után ő volt a második veszprémi polgár, akiről még életében, 1913-ban Veszprémben utcát neveztek el. Az egykori Eklézsia telken, a Jeruzsálem utca kapta a még akkor élő költő nevét. Miután szembesült ezzel a megtiszteltetéssel, akkor, az I. világháború kitörésének évében , 1914-ben megjelent utolsó versválogatás kötetét  "Szülővárosa lelkes közönségének", a veszprémi polgároknak ajánlotta. Kosztolányi is sokat méltatta költői érzékenységét, 1920-ban halálakor így fogalmazott: " nemes költő volt, előkelő lélek". Szellemiségével is példává válhatott saját korszakában. Széplelkű irodalmárként, az élet szépségei mellett a táj, különösen a Balaton csodájára hívta fel a figyelmet. Sokat időzött alsőörsi szőlőjében, szívesen vitorlázott a tavon. Olyan személyiségként ismerték kortársai, aki nem hivalkodóan hívta fel a szépre, az értékesre a figyelmet költészetében.  Petőfi kultuszának indítója, szorgalmazója. A Petőfi Album és a Petőfi Könyvtár köteteinek összeállítása köthető a nevéhez. Alsóörs és Balatonfüred őrzi csendes emlékét:iskola, köztér, utca, park, sőt a Csopak melletti Csákány-hegyen 1972-ben felépített , 2015-ben átalakított kilátó is az ő balatoniságának állít emléket.