2014.02.11. 07:10
Város, amelynek stílusa van
Milánóban nincsenek bágyadt színek, az épületekre jellemzőbb a szürke, nem az a ráérős tempó tapasztalható, hanem a sietős, nem olyan művészi, inkább üzletorientált. Nem az a hagyományos olasz város, de számos világhírű nevezetesség várja itt is az utazót.
Ez egy nyüzsgő metropolis. Milánóról senki sem állítja, hogy tipikusan gyönyörű olasz város. Turistaként sokak szerint inkább a milánói életstílust lehet itt élvezni: az operát, a boltokat, a focit és az éjszakai életet. De ha valaki a nevét hallja, akkor rögtön beugrik neki a dóm, másnak a világ egyik leghíresebb festménye, Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című képe, vagy éppen az AC Milan. Szóval bőven van itt is látnivaló.
A Duomo kihagyhatatlan. Számítson rá az utazó, hogy sok náció tagjaival kell sorban állnia bejutás előtt, és bent nagy a nyüzsgés. A milánói dóm kőből készült csipkecsoda. Építése 1386-ban kezdődött, majd 600 évig tartott: 1965-ben fejezték be. Százötvenhét méter hosszú, 97 méter széles, homlokzata 56 méter magas, míg a kupolatorony 109 méter. A világ negyedik legnagyobb székesegyházának számít, ingyenesen látogatható. Az épület gótikus, reneszánsz és neoklasszikus elemeket ötvöző homlokzata, annak számos szobrával, 135 tornyával és vízköpőivel lenyűgöző. Lehetőség van felmenni a tetejére (lépcsőn 7, lifttel 12 euró), ahonnan a gótikus tornyok mellől , remek kilátás nyílik a városra, szép időben még az Alpokig is ellátni.
A dóm előtti téren gyakran zajlanak programok, például hőlégballon-bemutató is. Háttérben a passzázs, amelyet a helyiek Milánó szalonjának neveznek. 1867-ben avatta fel II. Viktor Emánuel.
A Dóm téren áll II. Viktor Emánuel az egyesült Olaszország első királyának lovas szobra, a téren pedig a királyi palota (Palazzo Reale) és az érseki palota (Palazzo Arcivescovile).
A dómtól karnyújtásnyira fedett passzázsba léphetünk, ez a dóm terét a Piazza della Scalával köti össze. Elegáns üzletek, a Gucci, a Louis Vuitton, a Massimo Dutti vagy a Prada találhatók itt, felső kategóriás éttermek, remek bárok és kávéházak - de McDonald s is -, no meg könyvesbolt, ahol rögtön belépéskor egy Márai-könyvön akadt meg a szemünk. A pompás bevásárlóárkádot a milánóiak Milánó szalonjaként említik. 1867-ben avatta fel II. Viktor Emánuel. Üvegkupolája, üvegteteje és mozaikpadlója csodálatos. Kora legnagyobb ilyen jellegű építményének számított, komoly lökést adott a modern bevásárlóközpontok megépítéséhez szerte a világon. Vasszerkezete az Eiffel-torony megépítését is inspirálta.
Ha kinézelődtük magunkat, netán képeslapokat is vásároltunk, kiérünk egy parkosított, zöld térre, ahol az útikönyv szerint a világ egyik leghíresebb operaháza áll, de bizony körbe kell járni a teret, hogy a kívülről szerény épületű Scalát megtaláljuk. A világhírű operaház 1778-ban nyílt meg, sokáig itt volt Európa legnagyobb színpada. Építését Mária Terézia rendelte el, miután a korábbi színházépület egy tűzvészben elpusztult. Még ma is a világ egyik vezető opera- és balettháza. Ha csak a bejáratáig jutunk, gondoljunk rá, olyan művészek léptek itt be, mint Maria Callas vagy Pavarotti.
A milánói dóm előtt szelídek a galambok, sok turista eteti őket.
A nagy ah -ok és oh -ok folytatódnak a Santa Maria delle Grazie templomban, Leonardo da Vinci monumentális remekművénél, Az utolsó vacsoránál. Érdekessége, hogy Leonardo nem fejezte be Jézus alakját, mert méltatlannak érezte magát a feladathoz. A látogatáshoz a jegyet előre le kell foglalni, a belépőjegy nyolc euró.
Milánóban érdemes még megnézni a Castello Sforzescót, a város hercegeinek rezidenciáját, a kastély körül elterülő 47 hektáros parkot, a Parco Sempionét, a milánóiak kedvenc pihenőhelyét (egyik sétányát Petőfiről nevezték el), a világhírű képtárat, a Pinacoteca di Brerát, és focikedvelők ki ne hagyják az AC Milan és az Internazionale stadionját. A hivatalos nevén Stadio Giuseppe Meazza 80 ezer fő befogadására alkalmas, az UEFA értékelése szerint ötcsillagos futballstadion. Beülhetnek a VIP-szektorba, bemehetnek az öltözőkbe. Mivel Milánó a divat egyik fővárosa, a Via Montenapoleone pedig a város fő divatutcája, ott is körül lehet nézni, hiszen a világ legnagyobb divatházai közül többnek a fő irodája, székhelye is ott van. 
A világ egyik leghíresebb operaháza, a Scala
Az utazónak, ha több helyre be akar jutni, érdemes kedvezményeket adó Milánó-kártyát váltani (13 euró), ehhez jár egy 48 órás utazóbérlet is, amely Milánó közigazgatási határán belül érvényes, de ott mindenre és korlátlanul: villamosra, metróra, vonatokra, buszokra.
A passzázson pedig el ne felejtsenek körbeforogni azon a helyen, ahol turisták állnak ezért sorba, ha vissza akarnak térni Milánóba.
