Rejtett kincseink között

A keleti végek ma már nincsenek fényévnyi távolságra a Dunántúlról sem, az M3-as autópályán könnyen és gyorsan elérhetjük a Nyírség fővárosát . Nyíregyháza egyben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, százezres lakosságával a hetedik legnagyobb város, az Észak-Alföldön pedig Debrecen után a második legjelentősebb település. Története a honfoglalást megelőző korra vezethető vissza, mindig lakott hely volt, műemlékei és kulturális értékei azonban főként a XVIII. századi látványos városias fejlődésnek köszönhetőek. Érdemes megnézni a gyönyörű barokk stílusú evangélikus templomot, amelynek tornyában óránként felcsendülő harangjáték jelzi az idő múlását. A római katolikus templom sem kevésbé jelentős műemlék, neoromán stílusban épült, falai közt rangos egyházi zenei és kóruskoncerteket tartanak. Nyíregyháza a görög katolikus hitéletnek is egyik fontos központja, a város a székhelye a hajdúdorogi görög katolikus püspöknek, itt működik a teológiai egyetem is. A belvárosban található kéttornyú templomban ékes ikonosztázt láthatunk. A templomokon kívül is van bőven látnivaló, például a szecessziós Nyírvíz-palota vagy a Takarékpalota, a város emblematikus épületei. A város szélén hatalmas parkban található Sóstó-fürdő, 25-26 fokos meleg vizű tavával. Az élményfürdő, a szomszédságában a parkfürdő az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Nyáron a strandot, a csónakázótavat is élvezhetjük. Gyerekeknek igazi élmény az Európa-hírű Nyíregyházi Állatpark is, ahol a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatják, a Sóstói Múzeumfalu pedig az ország egyik legnagyobb skanzenja, ahol egyebek közt a megye tájegységeinek népi építészetét ismerhetjük meg. Kalandvágyunkat is kiélhetjük a Nyíregyházi Kalandparkban, a melynek száz állomása nemcsak a kamaszoknak, hanem a felnőtteknek is igazi kihívás.

A Báthoryak kastélya egyszerű méltóságteljességével rabul ejti a látogatót

Időutazásra invitál a magyar történelemben egykor nagy szerepet játszó Nyírbátor, templomaival, és a Báthory-kastéllyal, amelynek Panoptikuma 45 életnagyságú viaszfigurával mutatja be a látogatóknak az egykori nemesi család híres-hírhedt alakjait, többek között a legendás, titkokkal teli életű Báthory Erzsébet grófnőt is.

A panoptikumban megelevenedik a kenyérmezei csata

A várost elhagyva is számos felfedezni való meglepetés várja az utazót. Mindenekelőtt a lenyűgöző szépségű, nyugalmat árasztó táj, ahol akácligetek, szántóföldek, gyümölcsültetvények váltják egymást, köztük elszórva a tipikus nyírségi tanyák. A vidék különösen sok lehetőséget kínál az aktív pihenés kedvelőinek. Gyalogszerrel, biciklivel, de akár lóháton is felfedezhetjük a környék legszebb részeit, látnivalóit. A lótartásnak nagy hagyománya van a Nyírség homokbuckáin, a bejáratott lovas terepeken egyedülálló élményben lehet részünk. A bokortanyák sajátos világát nemcsak lóháton, hanem hangulatos lovasszekereken is felfedezhetjük. Ilyenkor nem kerülhető el a különleges nyírségi pálinka megkóstolása, s akit a nemes nedű különösen érdekel, Nyíregyházától nem messze, álljon meg Érpatakon a híres Zsindelyes Pálinkafőzdénél. Feltétlenül látogassunk el Máriapócsra, a amely 2010 óta Magyarország Nemzeti Szentélye.

A vadaspark nemzetközileg is jegyzett, nagysikerűek a fókashow-k és az etetések, itt csíkosfarkú makik ismerkednek a látogatókkal

A görög katolikus templomot a könnyező Mária-képpel minden évben zarándokok ezrei keresik fel, a kegyhely különösen sokakat vonz a búcsújárás idején. Az eredeti máriapócsi könnyező kegyképet 1697-ben I. Lipót osztrák császár és magyar király parancsára Bécsbe szállították, azóta a Stephansdom déli oldalhajójának XVI. századi márványbaldachinja alatt, művészi oltáron nagy tisztelettel őrzik. A gyertyák és mécsesek százai égnek állandóan a kép előtt. A képről készült másolatok közül egyedül a Máriapócson lévő könnyezett már többször is.

A közeli Szatmárcsekét se hagyjuk ki: az elsősorban Kölcsey Ferenc szülőhelyeként ismert település különleges népi műemlék temetővel büszkélkedhet, csaknem 600, embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert ábrázoló sötét fejfa sorakozik a református sírkertben, amelynek legmagasabb pontján találjuk a Himnusz költőjének síremlékét.