Kőszeg - Ódon település és lenyűgöző természeti környezet egy helyen

Köszönhetően utazni, művelődni szerető tanár nagypapámnak, aki bevállalta többször is, hogy az unokákat elvigye az ország szebbnél szebb városaiba. Megérkeztünk a vonattal, nagyvonalúan taxiba ültünk, bepakoltuk a bőröndöket és a papa mondta a sofőrnek a címet. A taxis készséges volt, ment két sarkot, majd jelezte: megérkeztünk. Nagypapám hatalmas hahotára fakadt, újabb cihelődés ki a taxiból, fel a koleszba. Csodás utcák, a várról néhány képkocka és néhány apró élmény maradt meg, de az kitörölhetetlenül.

A Jézus szíve-templomot 1892–94 között építették. Bejárata felett egy ötvenhét méteres torony tör az ég felé, amelyet két oldalról egy-egy fiatorony díszít. (Fotó: Boda Katalin)

Kőszegen a látogató tematikus sétákat is tehet egy sima városnézés helyett, ha van rá ideje. Felépítheti az útvonalat egyházi épületek mentén, irodalmi emlékhelyeket érintve, védőművek, iskolák vagy vendéglátóhelyek köré szervezve. Most viszont csak kiragadni tudok párat a sok látnivalóból. A Jurisics-vár talán az egyik legfontosabb jelképe Kőszegnek, melyet már egy 802-ben keletkezett iratban is említenek. Az épületegyüttest 2011-ben bezárták felújítás miatt, majd 2013-ban újra megnyílt, most is látogatható. A fegyverszobában megismerheti az érdeklődő, hogy milyen ruhában harcoltak a katonák, milyen fegyvereket használtak a viadalok alkalmával. Az állandó kiállítás keretében a vár története ismerhető meg, valamint megtekinthető a híres Szőlő Jövésének Könyve. A Kőszegi Borok Háza a kőszegi borkultúra méltó bemutatóhelye, ahol megismerhető a helyi szőlőtermesztés és borkészítés története, láthatók a tevékenység hagyományos eszközei. Vörösbortermő vidék Kőszeg és környéke, elsősorban a kékfrankos, a zweigelt, a blauburger a meghatározó

A vártól gyalog maximum tíz perc alatt be lehet sétálni a központba. A Várkör és a Fő tér találkozásánál látható a Jézus szíve-templom, melyet Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján emeltek 1892–94 között a Korona Szálló helyén. Bejárata felett egy ötvenhét méteres torony tör az ég felé, amelyet két oldalról egy-egy fiatorony díszít. A téren több kávézó és étterem található, tavaszi-nyári időszakban teraszok-kal, ami kellemes hangulatot ad a nézelődéshez, kikapcsolódáshoz.

A Hősök kapuja esti megvilágításban. Tornyában múzeum működik, külső panorámafolyosójáról megcsodálhatjuk a város hangulatos utcáit, házait (Fotó: Boda Katalin)

Aztán ott van a Jurisics tér bájos, ódon épületeivel, az 1766-ben létesített Városkút, a Hősök kapuja, a városháza, melyben cirka ötszáz éve döntenek megszakítás, költözés nélkül a város ügyeiről az illetékesek. Kihagyhatatlan szépség a reneszánsz stílusban megalkotott Sgrafittós-ház, melynek a homlokzatán olvasható Újszövetség-idézetet Ottlik Géza – aki ide járt katonai alreáliskolába – az Iskola a határon című művében fejezetcímként alkalmazott. Fontos objektumok még: a Szent Jakab-, a Szent Imre- és a Kálvária-templom. Utóbbi a Kálvária-hegy csúcsán található, 1729–34 között építették jezsuita szerzetesek vezetésével. A környék számos szabadtéri programot kínál. Elsőként az Írottkő Natúrparkot ajánlom nem csak én, hanem minden bédekker: csodálatos alpesi hangulat, jól jelzett turistaútvonalak, tiszta levegő és barátságos csend várja az ide érkezőt. Aki e tájra jön pihenni, az nem csak Kőszegen szállhat meg valamelyik kedves panzióban vagy hotelben, hanem akár Velemben is. Itt található a Szent Vid-kápolna, valamint a vízimalom is. Ugyan nem a téli időszakban ajánlott közlekedési mód, de tavasszal, nyáron akár kerékpárral is megközelíthető Kőszeg városa, igaz, több emelkedővel megspékelve, a táj látványa azonban kárpótol minden izomfájdalomért.

A Jurisics-vár környéke romantikus sétákra nyújt lehetőséget (Fotó: Boda Katalin)

Természetesen nem feledkezem meg magáról az Írottkőről, amelyet kettészel a határ, és legmagasabb pontja a Kőszegi-hegységnek, 882 méter. Nevét egyes feljegyzések szerint az itt húzódó Esterházy–Batthyány határvonal feliratozott határkövéről kapta. 1891-ben épült itt először fából kilátó, a mostani 1913-ban készült el, bejárata az osztrák oldalon van.

A hegység lábánál több kis faluba is jó ötlet betérni, hiszen Cákon – néhány kilométerre Velemtől – festői szépségű, rusztikus pincesor tekinthető meg, Bozsokon a reneszánsz stílusú Sibrik-kastély, mely valószínűleg az 1470-es években épülhetett, legutóbb Sedlmayr János tervei alapján újították fel 1959–60 között. A város látnivalói mellett kulturális programokkal várja az utazókat, illetve a megyében gyógyfürdő és arborétum is a vendégek rendelkezésére áll.