Egy mediterrán időutazás

A tengerek hazai rajongóinak Horvátország, az Adria kétségkívül a legvonzóbb, a változatos tengerpart a szigetekkel együtt 5835 kilométer hosszú, ahol - ha csöndre és magányra vágyunk - a nyári csúcsszezonban is találunk olyan strandokat, öblöket, ahol nincs tömeg. A víz pedig messze a legjobb minőségű az egész mediterrán régióban. A szárazföld közelében nem ritka, hogy öt méter mélyre is lelátunk, a nyílt tengeren pedig több mint ötven méter is lehet az átlátszó víztömeg.

Nem véletlen, hogy az Adria Európa egyik nagy búvárparadicsoma, ráadásul a tiszta vízben nemcsak kitűnő ízű tengeri halak és egyéb, a part menti vendéglők asztalára kerülő finomságok találhatók, hanem delfinek, és a nagyon ritka mediterrán barátfóka is jól érzi itt magát. Annak ellenére, hogy a tenger mélysége az isztriai partszakaszon minimum ötven méter, de van ahol 250, sőt, Jabuka közelében az 1300 métert is eléri, a nyári hónapokban kellemesen felmelegszik, 22- 27 Celsius-fokra, a déli dalmát részen már ilyenkor júniusban is bőven alkalmas a fürdőzésre.

Tipikus tengerparti táj Krk szigetén. Szinte érződik a fenyők illata, hallani a kabócákat. A tenger a sziklás partvidék miatt kristálytiszta és átlátszó, pompás búvárterep

Vitorlázni, különböző vízi sportokat űzni pedig már kora tavasztól lehet, és nem csak a tengeren! Sokszor elfeledkezünk arról, hogy Horvátország milyen gazdag természeti kincsekben és mennyi felfedeznivalót kínál. Elég, ha csak a nyolc nemzeti parkját említjük, amelyek között a magyarok számára talán a Plitvicei-tavaknál lévő a legismertebb, de a hegyvidéki Risnjak, Paklenica, az Észak-Velebit, valamint a partvidéki Kornati-szigetek, Mljet, Brijuni és a Krka-vízesés az őstermészet valódi gyöngyszemei. A Dubrovniknál lévő Trsteno és a Vinicénél lévő Opeci arborétumok, a védett természetparkok, valamint a történelmi díszparkok sokasága különleges látnivalókkal kecsegtet. Az országban egyébként 4300 növény- és ugyanennyi állatfaj él. A turisták számára Horvátország vonzerejéhez a rengeteg sziget is sokat hozzátesz, a tengerpart egyedi szépségét lényegében az 1244 sziget, sziklaszirt és zátony adja. A szigetek közül viszont csupán 50 lakott, a többin az érintetlen természet uralkodik, a kalandvágyó, felfedező utazók legnagyobb örömére.

A lakott szigetek hangulata pedig semmihez sem hasonlítható: romantikus, laza, ahol a mediterrán életritmus és a mérhetetlen nyugalom a jellemző. Számos sziget kisvárosa elbűvölő építészetével, ókori műemlékeivel, művészeti alkotásaival lepi meg a látogatót, ezért érdemes letenni az autót és gyalogosan vagy biciklivel felfedező útra indulni.

Nemcsak kirándulásra, hanem hosszabb nyaralásra is ajánljuk a nagyobb szigeteket: Lo inj, Cres, Krk, Rab, Brač, Hvar, Vir, Vis, Korčula, Mljet is nagyon jó színvonalú szálláshelyekkel szállodákkal, kempingekkel, apartmanokkal várja a vendégeket.

Zubogó vízesés a Plitvicei-tavaknál, amely az ország legismertebb nemzeti parkja (Fotó: a szerző)

A tengerparti városoknak többnyire az ókorból származó városmag adja meg a varázslatos, egyedi hangulatot: Pula, Rijeka, Zadar, ibenik, Split, a világörökség részét képező Dubrovnik történelmi hangulata, műemlékei között, vagy az Isztria, a Kvarner-öböl és Dalmácia part menti kisvárosaiban sétálgatva különleges időutazáson érezhetjük magunkat.

Horvátország sajátos vonzereje abban is rejlik, hogy területén négy a nyugati és a keleti, a közép-európai és a déli mediterrán kultúrkör keveredik egymással. E roppant gazdag örökség látható jegyeivel nemcsak a múzeumokban, galériákban találkozunk, hanem tulajdonképpen bármerre, amerre járunk. Még a hegyekben is, ahol várkastélyok, erődítmények idézik a múltat. A gyönyörű természeti és történelmi környezet gyakran szolgál színpadul a különböző kulturális rendezvényeknek, így egyebek közt Dubrovniki Nyári Játékoknak, a Spliti Nyárnak, a Rabi Fjerának, Pulai és Motovuni Filmfesztiválnak, vagy a pancirfestnek Vara dinban. Ne csodálkozzunk hát, ha ezeken a helyeken királyi és hercegi családok tagjaival, a művészeti, a film- és zenei világ legnagyobb sztárjaival találkozunk.

Ősszel ritka ínyencségeket kóstolhatunk Isztria-szerte a szarvasgombanapok alatt. Szeptemberben a Vinkovaci ősz tíznapos folklórszemle kínál programot, októberben a gesztenye miatt érdemes ellátogatni Lovranba, illetve a közeli Lignju és Dobrec falvakba, Varasd szeptemberben és októberben koncertek sokaságával várja a barokk muzsika kedvelőit. A farsangi időszakban a rijekai és a samobori karnevált érdemes a naptárba bejegyezni.