Utazó

2014.09.30. 10:05

Csodák a Balti-tengernél

Nyugat-Pomorze legnagyobb települése, a négyszázezres vajdasági székhely, Szczecin az Odera folyó partján helyezkedik el. Az egykori Hanza-város őrzi régi fényét, de a körülötte fekvő területeken is akad látnivaló.

Horog László

Szczecin Lengyelország egyik legrégibb, amúgy hetedik legnagyobb városa. 1124-ben, amikor a pokolian kemény télben az Odera vize befagyott, Ferdeszájú Boleszláv (Boleslaw Krzywousty) eszmélt a leggyorsabban, lerohanta a várost és azonnal megkezdte a pogányságban élő szláv pomorzanok keresztény hitre térítését. A települést királyi várnagy irányította a 13. századig, amikor is Lengyelország fejedelemségekre bomlott. Mozgalmas élet zajlott itt, halászok, hajósok és egyéb mesteremberek a vásártéren adták-vették portékájukat. Az élénk kereskedelemnek köszönhetően a város virágzott, kialakultak a céhek, a gazdagodó polgárság vette kezébe az irányítást, aztán dán uralom következett, majd a nyugat-pomorzei hercegek dirigáltak.

A Stary Rynek, Szczecin főtere annak idején otthont adott a kirakodópiacnak. A háborúban szinte teljesen elpusztult, azonban mívesen felújították a régi, gazdagon díszített épületeket

Az akkoriban rendkívüli hatalommal bíró hajózási és kereskedelmi tömörüléshez, a Hanza-szövetséghez a 13. században csatlakozott, alig száz évvel később már innen bonyolódott a teljes forgalom Szilézia városaival. Szczecin ügyes üzletemberei megvetették lábukat, kirendeltségeket nyitottak Skandinávia parti városaiban. Kihalt a pomorzei hercegi ház, a város svéd uralom alá került, nem sokáig, ugyanis 1720-ban az északiak eladták a poroszoknak, Stettin néven Poroszország, illetve Németország része lett. Közben, főként a napóleoni háborúk idején francia és velük egy platformon levő lengyel hadak is poroszkáltak erre. A városban a második világháborús előkészületek komoly fellendülést hoztak, azonban az 1945-ös esztendő harcai le is romboltak mindent, kétszáz éves porosz uralom után az elnéptelenedett, kifosztott, letarolt város Lengyelországhoz került, az ország keleti szegletéből telepítettek ide lakosokat, akik megkezdték az újjáépítést.

A település központjában a hercegi vár helyezkedik el, amely szabálytalan négyzet alaprajzú, reneszánsz stílusú épületegyüttes. Eredetileg favár, majd kővár állt a helyén, X. Boguslaw herceg felesége, Anna királyné részére gótikus palotává formálta, a későbbi tulajdonosok komoly átalakításokba kezdtek, ismét a reneszánsz jegyek lettek az uralkodóak. Nem túl távol található a Stary Rynek, a főtér, ami annak idején otthont adott a kirakodópiacnak. A háborúban szinte teljesen elpusztult, azonban mívesen felújították a régi városházát és a leggazdagabb kereskedők és bankárok barokk és klasszicista otthonait.


Miedzyzdroje (balra) népszerű, a külföldiek – főként német turisták – által is igen kedvelt tengerparti nyaralóhely.
Fürdőzés szempontjából a július és az augusztus az optimális

A tengerparton, Gdansk felé haladva kihagyhatatlan az egykoron a Hanza-városok sorába tartozó, ma a legnagyobb tengerparti üdülőhelynek számító Kolobrzeg. A 7. században alapított, sokáig nem igazán jelentős – sólepárlással és halászattal foglalkozó – szláv település mai jólétét a finom homokos tengerparton sorakozó elegáns hoteleknek, valamint remek klímájának, különleges, jótékony hatású, sós levegőjének köszönheti, legfőbb bevételi forrása a termálvizekre épülő gyógyturizmus. 1945-ig Poroszországhoz tartozott, Kolberg néven élt a köztudatban, majd lényegében porig rombolva került a lengyelekhez. A partszakaszt a világítótorony uralja, amely 1907-ben épült, az 1770-ben emelt kikötői erődhöz kapcsolódva. Érdemes ellátogatni Wólin-szigetre, valamint a fenyőerdő által szegélyezett nemzeti parkba, ahol a bölények eredeti élőhelyükön láthatók. A parti nyaralóhelyek közül Swinoujsce, Miedzyzdroje is jelentős. Előbbit a németek a második világháborút megelőző időszakban, Swinemünde néven, nagyvilági fürdőhelyként emlegettek.

Június közepén, hétvége lévén, rengetegen időztek a parton, a nyaralni vágyó helyiek után a német turisták voltak döntő többségben. A fürdést kevesen vállalták, köztük voltam én is. A tévé a víz hőmérséklete kapcsán 14 fokot emlegetett, ami alulbecsülte a tényeket, közvetlenül a part mellett volt az 16 is. Persze, komoly pancsolásra nem került sor, egy percet sem töltöttem a habokban. Azt mondják, fürdőzés szempontjából a július és az augusztus az optimális.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!