BRAZÍLIA 1. Rió teremtésére Isten rászánta a hetedik napot

Az álmokon is túl

2012. január 10., 21:40 szerző: Győrffy István
Még általános iskolába jártam, amikor kezembe került Molnár Gábornak, a Horgászom az Amazonason című könyve. Hatása egy életre szólt. Ide nekem is el kell mennem! Brazília mai világunkban betöltött szerepével az Amazonas és az őserdők varázsa lassan halványult, viszont sokkal erősebben helyébe lépett Rió és az Iguazú vízesés ellenállhatatlan vonzása. Brazíliát látnom kellett!
Győrffy István

Rio de Janeiro! A brazilok azt tartják, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot, a hetediken pedig Riót. Ezért lett – legyünk stílusosak – tényleg isteni ez az alkotás, olyan, amilyenre a nagy mesterek is csak akkor képesek, ha jó a kedvük, s munka közben játszadozhatnak. Furcsa formájú, az óceán parti öbléből kiemelkedő hegyek, buja zöld a parton, fodrozódó kék víz, selymes, finom homok, fehéren szikrázó, vagy az eget és a vizet visszatükröző házak sokasága. De mindezen túl, a varázslat már azzal elkezdődik, hogy útra kelünk Magyarországon a fagyos, zord télben, s a repülő átvisz bennünket a nyárba. A buszon, a szállodában hideget lehelnek a légkondicionáló berendezések, a szabadba kilépve süt az aszfalt, éget a nap. A Copacabana strandján, - kéznyújtásnyira van előttünk, hiszen itt a szállodánk - tenyérnyi fürdőruhában sétálnak a szebbnél szebb helybéli hölgyek, s vöröslenek a hirtelen felégett, hidegebb tájakról érkezett fehér bőrű turisták. De erről majd később, bővebben!

Ilyenkor, decemberben elég sokat esik erre az eső, most viszont süt a nap, rohanni kell hát, hogy a legfőbb szabadtéri látványosságokat meg lehessen nézni. Rió két, az egész világon ismert nevezetessége kihagyhatatlan a felfedező programból.

Kezdjük az elsővel, a Megváltó Krisztus szobor megtekintésével. Korán indulunk, mert ide, a világ legnagyobb és leghíresebb szobrához igen nehéz feljutni. A városból kimagasló hétszáz méter magas Corcovado-hegyre csak fogaskerekű vonattal lehet feljutni, út nincs, s fent a csúcson is csak néhány száz ember fér el egyszerre. Ha befut egy óceánjáró a maga legalább háromezer turistájával, s ők megelőznek bennünket, akár egy nap is eltelhet úgy, hogy nem juthat fel a szoborhoz az ember.

Rio de Janeiro, Megváltó Krisztus szobor
Fotó: Győrffy István, a videót szerkesztette és a zenéket válogatta: Urbanics Pál

Rio de Janeiro, Megváltó Krisztus szobor Fotó: Győrffy István
galéria megnyítása

Szerencsénk van! Fent, kilépünk az állomásról felvivő liftből, s előttünk az óriás. Irdatlan magas, mint egy torony. Lényegében olyan magas, mint odahaza egy tízemeletes toronyház. Az ember beleszédül, ahogy felnéz erre a harminc méter magas alkotásra, aminek a méretei ellenére még sincs monstrum hatása. Szorongunk körülötte, alig lehet egymástól fotózni, videó felvételt készíteni. Aztán, ahogy egy kicsit körülnézünk, még a szánkat is eltátjuk, hiszen alattunk az óriási város. Sajnos, most igen nagy a pára, jól fotózni alig lehet, de így is lélegzetelállító a látvány. Felfedezzük innen, hogy a másik világnevezetesség a Cukorsüveg hegy csúcsa, ahova hamarosan indulunk, sajnos még felhőben úszik. Az óvón fölénk magasodó Krisztus szobrot 1926 és 1931 között készítették Párizsban, de számos náció szakemberei dolgoztak rajta. Az ember fel sem tudja fogni, hogy micsoda mérnöki, építőmesteri teljesítmény kellett ahhoz, hogy ezen a gránitkúpon megálljon, s az időjárással dacoljon ez a monumentális vallási emlékmű, ami Rió jelképe lett.

Átutazunk a városon a már említett (vagy a másik világhíresség a) Cukorsüveg-hegy meghódítására. A forgalom óriási, de azért haladunk. Fölénk tornyosulnak a sok emeltes toronyházak, többnyire üvegborítású paloták, s szinte minden városrészben építkeznek. Megkezdték például a szintén világhírű Maracana stadion és környékének átépítését is, - Pelé nagy győzelmeinek színhelyét – hiszen 2014-ben itt lesz a labdarugó világbajnokság, majd az olimpia is. Brazília, Rió tehát sport szempontból is évekig a világ érdeklődésének középpontjába lesz.

A régi városrészekben, többnyire a domboldalakon megpillantjuk a favelák összevisszaságát Ez Rió másik arca. A favelák egymáshoz és egymásra tapasztott, minden építési szabályt nélkülöző építmények dzsungele. Ezeken a telepeken nincsenek normális közművek, az emberek lopják az áramot, a vizet, rosszak az utak. Itt él Rió lakosságának a becslések szerinti nagyobbik fele. Rióban hivatalosan hat millióan laknak, de a becslések szerint az elővárosokkal együtt, élnek itt legalább 12 millióan is. A favela telepeken laknak a kétkezi munkások, a szállodák alkalmazottai, a buszsofőrök, a boltok dolgozói, a szerelők és munkanélküliek, az alvilág népessége. Ide jobb nem betévedni, mert itt semmilyen közbiztonság sem létezik. Amúgy a város normális része tiszta, hangulatos. Viszont, ahol egy négyzetméternyi szabad falfelület is adódik, azt mindenütt összefirkálták, festették a graffitisek. Mit firkálták, köztük valóságos műremekek is láthatók.

Minden más Rióról - kikötő, favellák életképek Fotó: Győrffy István

Minden más Rióról - kikötő, favellák életképek Fotó: Győrffy István
galéria megnyítása

Rio történelmi épületei és modern városrészei, köztük a világon egyedülálló, kúp alakú monumentális székesegyházzal. Fotó: Győrffy István

Rio történelmi épületei és modern városrészei, köztük a világon egyedülálló, kúp alakú monumentális székesegyházzal. Fotó: Győrffy István
galéria megnyítása

Lassan megérkezünk a város másik nevezetességéhez a Cukorsüveg-hegyhez. A 400 méter magas, tengerből felnyúló, kétpúpú – előtte van az Urca-hegy - Cukorsüveg-hegyre drótkötélpályán, függőkabinokban juthatunk fel. Az Urca, ahova először visz, a kötélpálya napfényben fürdik, de ahova onnét tovább tartanánk, a cukorsüveg teteje felhőbe burkolódzik.

A kötélpálya állomásán is sokan vagyunk, de a szállítás gyorsan történik. Egy-egy kabinba hetvenöten zsúfolódhatunk, s máris az ég és a föld fölött lebegünk. A látvány ismét leírhatatlan. Most az óceán felől látjuk a várost, csodálhatjuk a partvonalakat, ami szinte mindenfelé strand. A lábunk alatt a világhíres Copacabana, az Ipanema, a Flamengo, a Botafogo az Arpoador strand partszakasza. És mindenütt, mint apró hangyák ott vannak a parti homokon napozó emberek, s mint vízre szállt fehér madarak, lebegnek a vitorlások a leírhatatlanul kék vízen.

Fölérünk az Urcára, ahova egy helikopter leszállót is kiépítettek. Innét viszik városnézésre a pénzesebb turistákat. Nem repülünk, viszont az aggaszt bennünket, hogy a Cukorsüveget egyre nagyobb felhő szállja meg. A kötélpálya ködbe veszik, s mint szellemhajó, jön elő a felhőből a kötélpálya kabin. A felhőtől függetlenül beszállunk a kabinba, hogy aztán rövidesen eltűnjön előlünk a világ. Fent vagyunk a Cukorsüveg-hegy csúcsán, olyan világ fogad itt, amilyent még nem láttunk. Nincs hideg, de mindent beborít a sűrű köd. Elkönyveljük hát, hogy jártunk a világhírű Cukorsüvegen, felugrottunk egy jó kávéra, ami itt izlett eddig a legjobban…

Van egy kis szabadidőnk, irány a strand a Copacabána. Az óceán szinte a teljes partvonal mentén elérhető mindenki számára, itt nem kell strandbelépőt fizetni senkinek sem. A parti homok sávot hosszú sétány zárja, amit fekete és fehér mozaik kövekkel burkoltak, a sétány mentén kétszer három sávos autóút húzódik, majd ezen belül megint széles sétány található, amelyet belül a paloták, szállodák sora zár le. Tehát a parti szállodákból közvetlenül lehet megközelíteni az óceán örökösen hullámokat, fehér habokat vető vízét.

Copacabána, Rió világhírű strandja
Fotó: Győrffy István, a videót szerkesztette és a zenéket válogatta: Urbanics Pál

Copacabána, Rió világhírű strandja Fotó: Győrffy István
galéria megnyítása

A széles homok parton örökösen megy a foci, este későig rúgják itt a srácok a bőrt, köztük olyan labdazsonglőrök is láthatók, hogy az ember önkéntelenül, szájtátva nézi a produkcióikat. Szinte egész nap nyüzsög a sok ember a parton, a büfék kerthelyiségiben esténként járják a szambát, aztán, mire besötétedik, a Copacabána egy része átalakul sátras piaccá, színes, zsibongó forgataggá.

Éjfél is elmúlik, mire lassan elcsendesedik Dél-Amerika, de talán ez sem túlzás, a világ egyik legszebb városa. Nem úgy az éjszakai mulatók, köztük a Plataforma, ahova mi is ellátogatunk, hogy megcsodáljunk egy, a világ számos országából összesereglett nézőközönség előtt zajló, vérpezsdítő folklór show-t.

>> Rió botanikus kertje - Király a királyi pálmasor

>> Plataforma Show

Győrffy István

Facebook