A varázslatos pincefalu

Kerekedjünk fel talán mindjárt májusban, a hónap utolsó hétvégéjén az Orbán-napi borünnepre. A szezon éppen a múlt hét végén, a pincenyitogató programmal vette kezdetét, amelyet hamarosan követ az 1982-től immár minden évben hagyományosan megrendezett, nemzetközi közönséget is vonzó, kulturális és szórakoztató programokban is gazdag borünnep.

Hajósról illik tudni, hogy egyike hazánk sváb településeinek, a szőlőtermesztés itt tulajdonképpen annak köszönhető, hogy a török hódoltság alatt elnéptelenedett, egyébként a honfoglalás óta lakott települést a kalocsai érsek német ajkú népességgel telepítette be. Ők virágoztatták fel a Duna menti löszháton a szőlő- és borkultúrát, és nekik köszönhető, hogy Hajós neve ma is elválaszthatatlanul összeforr a pincefaluval. Sajátos módon a településtől amely 2008 óta város három kilométerre található az 1200 présházból álló különleges épületegyüttes. Európában a maga nemében egyedülálló dimbes-dombos pincefalu 24 utcából áll, amelyeket a présházak és az alattuk elhelyezkedő löszbe vájt alsó pincék alkotnak. A pincék átlagosan 20- 70 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10- 14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük.

Hajós neve ma elválaszthatatlanul összeforr a pincefaluval. Sajátos módon a településtől három kilométerre található az 1200 présházból álló különleges épületegyüttes. Az Európában egyedülálló dimbes-dombos pincefalu 24 utcából áll. A présházakhoz löszbe vájt alsó pincék tartoznak (Fotó: Huber János)

Az pedig különösen jó dolog, hogy a pincefalu ma is élő, működő bortermelő gazdaság, amely ugyanakkor vonzza a turistákat is. A borosgazdák kinyitották présházaikat, és ezeken az érdekes helyszíneken izgalmas programokat, ételt-italt, borkóstolást, jó szórakozást és színvonalas szálláshelyeket is kínálnak. Akár egész napot is el lehet tölteni a pincék között sétálgatva, de többnapos kikapcsolódásra is találunk lehetőséget. A kacskaringós utcák, apró présházak hangulata és a messze földön híres, jó borok felejthetetlen élményt nyújtanak az idelátogatóknak. Jellemző fajták vörösben a cabernet sauvignon, kékfrankos, kadarka, fehérben pedig a szürkebarát és a cserszegi fűszeres.

A pincefalu mellett maga Hajós sem unalmas alföldi kisváros, séta közben érdemes felfedezni jellegzetes mezővárosi arculatát is. Számos lenyűgöző műemlék épülettel rendelkezik: ilyen például a barokk stílusú az érseki kastély, amely Bács-Kiskun megye legrégebbi, a dél-alföldi régió második legrégebbi kastélya, egyben az Alföld egyik legjelentősebb műemlék épülete. Gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben vadászkastély céljára, a krónikák szerint Mária Terézia fogadására, de a királyné végül nem látogatott el Hajósra. Az ő és férje, valamint szülei egész alakos portréja - egy németalföldi mester munkái - azért a kastély díszhelyére kerültek.

Később a kastélyt gróf Batthyány József érsek kibővítette, s ekkor nyerte el mai formáját. Az 1900-as évek elejétől árvaházként és nevelőotthonként működött, 1998-tól pedig üresen állt és folyamatosan pusztult. Néhány éve EU-s pályázati forrásból teljesen helyreállították és azóta műemlék kastélyként látogatható. Hajós különleges épülete a szintén barokk római katolikus templom és plébániaház, amely 1728-ban épült, majd később két mellékhajóval bővült. Nevezetessége, a főoltárán látható, fából készült csodatévő Madonna-szobor, búcsújáró hellyé tette a települést. Eredeti változata, amelyet állítólag az első idetelepült családok hoztak magukkal, a templom kis múzeumában látható. A templom orgonája 1878-ban készült, a kórusmellvéden pedig a 12 apostol olajképe Prokop Péter alkotása. Ugyancsak eredeti műemlék épület a gyógyszertár, amelyet 1912-ben Koós Károly tanítványa tervei alapján lakóháznak és takarékpénztárnak építettek. Az előtte lévő parkban megpihenhetünk Nepomuki Szent János szobránál. Egyébként Hajóson minden évben alkotótábort is rendeznek, a szobrászok művei is gazdagítják az utcákat.

Aki pedig aktív kikapcsolódásra vágyik a természetben, kerékpárra pattanhat: a Hajósi Löszpart és Kaszálók Természetvédelmi Területen karikázva megismerkedhet a térség élővilágával. A 121 hektáros terület a Kiskunsági Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik.

Hajós 1987-ben Magyarországon az elsők között kapta meg a Szőlő és bor nemzetközi városa címet, tagja a Szőlő- és Borvárosok Egyesületének, többszörös birtokosa a Virágos Magyarországért címnek, a helyi értékek megóvásáért Hajóst 2002-ben Hild-díjjal tüntették ki, s már 2006-ban elnyerte a Kerékpárosbarát település címet.