A történelem és a vízi világ

Az állatvilág itt alighanem annyira megszokta a turistákat, hogy szinte a halak is maguktól ugranak a szákba. De mi most nemcsak miattuk, hanem az ezer évvel ezelőtt erre történtek miatt nyújtunk át egy invitációt. Zalavár Sármellékkel összenőtt neve először talán a nemzetközi repülőteret juttatja a messziről érkezők eszébe, de a rendezett tájba helyezett kápolna, szoborpark, bazilikarom egyhamar felidézi: Zala vármegye egykori központjában járunk.

A mai község mellett, a Zala folyó egyik szigetén, a Várszigeten már 840 körül megerősített város állt, ahol hosszabb időt töltött Cyrill és Metód, a szlávok két térítő apostola, írásuk létrehozója. A települést akkor Mosaburgnak (mocsárvár) hívták. A honfoglaló magyarok is letelepedtek itt, majd Szent István király bencés apátságot alapított. 

A Várszigettől északra, Recéskúton található egy szintén e korból való templom maradványa. Valószínűleg Szent László király korában a várispán ide helyezte át a megye székhelyét. A vár a török időkig volt jelentős, azután elnéptelenedett. De addig a hazai középkori írásbeliség egyik fellegvárának számított, hiszen itt működött az egyik hiteles helyi konvent, ahol az emberek oklevelekbe foglalt ügyeiket intézték. A területen igen régóta folynak régészeti kutatások, de még mindig jócskán akad feltáratlan terület. 

A sétát kezdhetjük a Karoling-korban itt működő fejedelem, Priwina és fia, Chozil emlékkövénél, aztán Cyrill és Metód emlékoszlopánál, majd folytathatjuk Szent István királyunk és életműve előtti tisztelgésként először 1938-ban állított, majd 1996-ban megújított emlékművénél.
A kövek a rétegzett múltba repítenek: a 870-es években a salzburgi érsekséghez tartozó terület és Mosaburg a frank uralkodó által adományozott hűbérbirtok volt, Pannonia provincia egyik fontos központja. Ma ebből csak az a bazilikarom látszik, amely a legenda szerint Szent Adorján feltételezett nyughelye volt.

Ki is volt Hadrianus vagy Adorján? Lapozzuk fel a szentek legendáinak könyvét:
"Midőn a mondott Maximianus Nikomédia városában a bálványoknak áldozott, parancsára mindenki keresztények után kutatott. Közülük harminchármat elfogtak, és a király elé vezettek. Így szólt hozzájuk a király: Nem hallottátok, hogy milyen büntetést rendeltem el a keresztények ellen? Így válaszoltak: Hallottuk és kinevettük esztelen parancsodat. Erre a király haragra gyúlva, nyers szíjakkal korbácsoltatta meg őket, és parancsot adott arra, hogy szájukat kövekkel zúzzák szét, és elrendelte, hogy miután valamennyiük vallomását feljegyezték, vasra verve zárják őket börtönbe. Állhatatosságukat látva Adorján, a katonai szolgálattevők kapitánya, így szólt hozzájuk: Az Istenre kérlek benneteket, mondjátok meg, mi viszonzást vártok ezekért a kínokért? Erre ezt mondták a szentek: Szem nem látott, fül nem hallott, emberi szívbe föl nem hatolt, amiket Isten készített azoknak, akik őt szeretik. Erre Adorján azt mondta: Jegyezzetek be engem is ezekkel együvé, mert én is keresztény vagyok! Mikor ezt a császár meghallotta, vasra verve börtönbe vetette."

Liutpram salzburgi érsek építtette azt a templomot, ahol elhelyezték Hadrianus (Szent Adorján) mártír maradványait. Az építés 852-53 körül kezdődött. A Szent Hadrianus-templom is azt a célt szolgálta, hogy a frissen megkereszteltekben erősítse a keresztény hitet.
A templom mellé szerzeteseket rendeltek, feltehető, hogy létezett itt egy kolostor is. A templom ötven méter hosszú, huszonöt méter széles volt, s ilyen korai időből egész Kelet-Európában nem ismert ekkora méretű istenháza. A szentély körül félkörívben föld alá süllyesztett folyosó fut végig, amelyet az oldalhajókból lehetett megközelíteni, ahonnan három kápolna nyílt. A Nyugat-Európában is egyedülálló lelet a szentélykörüljárós templomok őstípusa lehetett. 

A történelmi időutazást az első magyar király által alapított Benedek-rendi apátság helyén álló kápolnánál fejezzük be. Belépve neves zalai szobrászok - Szabolcs Péter, Farkas Ferenc, Fischer György, Béres János, Hadnagy György - királyszobrait láthatjuk. Az emlékkápolnát 1996-ban emeltette a megyei önkormányzat.

Pár lépés után  egy EU-konform játszótér mellett a Schneller Vilmos építész által tervezett házhoz érünk. Zalavár-Várszigeten nyitotta meg a millennium évében a kapuit a Kis-Balaton Ház, amely bemutatja a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerét, a Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit.
Az előtérben a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer működését többféle üzemmódban bemutató terepasztal látható. A földszint időutazásra invitál. A séta elején kis fahídnál régészeti feltárással megnyitott sírhelyek, majd Karoling-kori gazdasági épület belső szerkezete látható. A vár és bazilika eredeti állapotát maketten és grafikán tekinthetjük meg. Helyet kapott a víz alatti világot bemutató dioráma is. A sötétség leple alatt, egy kis folyosón ismerkedhet meg a látogató a mocsárvilág fényeivel, hangjaival, illatával. 

A moziban filmek által nyerünk bepillantást a táj varázslatos világába. A Kis-Balaton belső területe zárt, látogatása csak csoportosan, külön engedéllyel lehetséges. E terület egyedi világát a házban fotók sokasága érzékelteti márciustól október végéig.
A zalavári történelmi park hamarosan új épülettel, egy Makovecz Imre által tervezett kápolnával bővül.