Rizlingek éjszakája

A borrégió legjelentősebb hagyományos tavaszi borászati szakmai rendezvényének szervezői az idén az olaszrizling és rajnai rizling borok kóstolásával, bemutatásával próbálták tisztázni, hogy a névrokonságon kívül milyen más közös vonás lehet a két szőlőfajta borai között. A bormustrán a központi kérdéshez kapcsolódva "Rizlingek a Balatoni Borrégióban" címmel tartott bevezető előadást Májer János, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója. A rajnai rizlingek közül néhány száraz bort kóstoltak a 2015-ös, a tavalyi és a 2003-as évjáratból. A száraz olaszrizlingek közül 18 került terítékre a 2014-15-16-os évjáratból, egy a 2000-es, egy másik pedig 1995-ös évjáratból.

Koczor Kálmán a Borrendek Országos Szövetségének elnöke és Lukács József a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alelnöke kóstolja a borokat

A bormustra résztvevői megkóstoltak két félédes olaszrizlinget is a 2016-os, illetve a 2013-as évjáratból, valamint egy 2016-os és egy 2001-es késői szüretelésű édes olaszrizlinget és egy 2013-as olaszrizling jégbort ugyancsak. A termelők között a borrégió hat borvidékének mindegyikét képviselte több neves pincészet. A mintegy százötven résztvevőt Décsey Sándor önkormányzati képviselő köszöntötte a városvezetés nevében. Idézte Mojzer Ferenc egykori tapolcai vendéglős fiának 120 évvel ezelőtt írt leveleiből, amelyekből kiderült, hogy abban az időben e vidéken milyen viszonyok között termelték a szőlőt a gazdák. Májer János előadásában hangsúlyozta, hogy a rizling annak köszönheti a filoxéra vészt követő elterjedését,  hogy  viszonylag jó a téltűrő képessége, a fagyok kevésbé károsítják, a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is jól termékenyül, ahogy mondani szokták, sapka alatt is. Alacsonyabb mustfok mellett is viszonylag harmonikus bort ad, magas biológiai értékű klónok sora áll a termelés rendelkezésére.

Májer János Rizlingek a Balatoni Borrégióban címmel tartott előadást a bormustrán

Fotó: Tóth B. Zsuzsa

Az előadást követően a mustra során a többségében borászokból, borászati szakemberekből álló résztvevők mindegyike egy időben ízlelte a borokat. Az éppen kóstolt borok jellemzőit prof. Kállay Miklós, a Magyar Borakadémia tiszteletbeli elnöke foglalta össze. Egy-egy bor kóstolása előtt Kulka Gábor, a Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottságának titkára mutatta be a termelőt. Elmondta azt is, hogy már a második Sándor napi bormustrán is a rizlinggel foglalkoztak, mert egy nagyon jó fajta, valamint szeretnénk, ha a Balaton-északi partján minél több olasz rizling lenne. A mustrán jelentették be, hogy a Város bora címet Tapolcán idén két 2015-ös minta érdemelte ki: a Borbély pincészet Bács-hegyi olaszrizlingje és a Varga pincészet töppedt szőlőből készült édes badacsonyi szürkebarát. A bormustrát a Badacsonyi Borbarát Asztaltársaság, a tapolcai Hotel Gabriella és a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet rendezte. A mustra az idén is a borokhoz és a böjti időszakhoz is illő vacsorával zárult.