Tapolca

2014.12.26. 09:20

Almádi életre kel

Monostorapáti - A falu határában állott Árpád-kori bencés kolostor, Almád történetéről, új életre keltéséről jelent meg egy reprezentatív kiadvány az önkormányzat gondozásában nemrég, Hangodi László történész munkája révén.

Toldi Éva

Örömteli pillanat a mostani, mondta Takács Péter polgármester az ünnepélyes könyvbemutatón, hiszen egy olyan 400 oldalas monográfiát tehetnek a község asztalára, amelyet a jövendő nemzedékek is haszonnal forgathatnak majd. Hogy száz éves csipkerózsika-álmából feléledhet immár az almádi bencés apátság, az nagyrészt Hangodi László történésznek köszönhető, aki nemcsak megírta a történetét, hanem maga is részt vett a megkezdett kutatómunkában.

Illés Sándor plébános elmondta, örömmel konstatálta kezdettől, hogy e területet, mely a települési múlt becses öröksége, sajátjának is érzi minden falubeli, s kezdettől voltak környezetének gondozói. Ez a gondoskodás 2007 óta felgyorsult, emlékművet állítottak az almádmonostori önkéntesek az alapítás 890. évfordulójára, s a templom szentélyének feltételezett helyén pedig nemrég keresztet állítottak fel ünnepélyesen, ahol a Veszprémi Egyházmegye címzetes almádi apátja, Balázs Pál balatonkenesei plébános hálaadó misét mondott az elődökért, a szerzetesi közösségért, amelynek széles lelki kisugárzása volt a Dunántúlon.

Takács Péter polgármester és Hangodi László a könyvmutatón
Fotó: Toldi Éva

Hangodi László történeti áttekintésében kiemelte: Az almádi apátság a dunántúli térség legnagyobb méretű apátsága volt, hiteleshely, központja a környéknek, de az ország vérkeringésébe is bekapcsolódott. A legelsők közé tartozik, amely magánkegyúri alapításként, családi temetkezési helyként létesült, az akkori birtokos Atyusz nemzetség révén 1117-ben. Beszámolt arról, hogy már az 1960-as, majd az 1990-es évek elején elkezdődött a kutatómunka a területen, de mindkét esetben abbamaradt. Az idei nyáron egy hetes régészeti feltárás történt Búzás Gergely régész-művészettörténész által, melynek során megtalálták azt a rotundát (körtemplomot), amiről kiderült, hogy a Dunántúlon példa nélküli, de Nagy-Magyarország területén is csak négy hasonló található, ám építési technológiája egyedülálló: szabályos kockakövekből emelték.

Az ásatások jövőre folytatódhatnak, s a teljes feltárás feltehetően 10-15 éves kutatómunkát igényel majd. A rotundát szeretnék eredeti szépségében felépíteni, mondta a plébános, kimondottan szakrális funkcióval, amelyhez azután a község felfűzheti majd az idegenforgalmi érdekű létesítményeket, turistaházat, tanösvényt vagy zarándokutat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!