Tapolca

2017.04.26. 09:11

A család mindenek előtt - A 95. születésnapját ünneplő Bodó Zoltánné mesél életéről

Tapolca - Bodó Zoltánné a napokban ünnepelte 95. életévét. Azonban nem csak emiatt mondhatja el, hogy az élete kész regény.

Tóth B. Zsuzsa

Uschi néni, azaz Ursula Büschel Németorszgában született, ott ismerkedett meg kint tanuló magyar férjével. Bodó Zoltán textilipari főiskolára járt, és amint végzett maradt is volna Németországban, csakhogy külföldiként ehhez jó néhány papírra volt szüksége. Hazajött hát ezekért, miközben a felesége két kisgyermekükkel kint maradt.

Zoli bácsit viszont nem akarták visszaengedni, mivel éppen akkor épült egy textilgyár, és híján voltak a szakembereknek. Úgyhogy Uschi néni télvíz idején fogta a két kisgyereket, a négy éves Ágit és a három éves Zolikát, úgy szökött át a határokon egyetlen hátizsákkal. A magyar oldalra már nem jutottak be, bár volt személyi igazolványuk, útlevél hiányában bebörtönözték őket a politikai foglyokkal együtt. Három hónapon át éltek egy fűtetlen ávós pincében.

- A fapadot hideg vízzel locsolták, az volt a fürdés. Az a pad soha nem száradt meg   A gyerekek keze lába, füle lefagyott, ma sem tudom, hogy éltük túl, talán mert ott volt a cél előttünk – emlékezik az egyébként mindig vidám Uschi néni most elkomorodva. Szegeden végre együtt lehetett a család, Zoli bácsi a textilgyárban dolgozott vezető beosztásban, felesége nevelte a gyerekeket, akik időközben hárman lettek, miután Péter is megszületett.

A 95 éves Uschi néni szerint a hosszú élet titka a család, a mozgás és a humor. A képen családja egy részével, lánya, unokája és dédunokái körében látható  Fotó: Tóth B. Zsuzsa

- Az utcán, a gyerekeket sétáltatva a hirdető oszlopokon levő feliratokat betűztem, próbáltam magyarul tanulni. Nyelvtudás hiányában később sem tudtam dolgozni, de a férjem nem is engedett. Ő munka után esti iskolán tanította a szakmát, későn ért haza, úgyhogy én este sem tanulhattam. Nem is tudom, hogyan tanultam meg végül magyarul – mondja nevetve és bár töri a nyelvet, és néha átvált németre, de nagyon jól elsajátította a magyart.

- Honvágyam volt, persze, de hat évig nem tudtam hazamenni. Ma már nem élnek a szüleim, és egyetlen rokonom sem, mindenki ideköt Magyarországra. Szegeden később megismerkedtem néhány, hozzám hasonló cipőben járó, német asszonnyal, a magyaroknak pedig német társalgást segítettem tanulni. A férjemmel otthon mindig németül beszéltünk, sőt, így beszélgetünk az öt unokával is. A gyerekeink a kis társaik közt tanulták meg a magyar nyelvet. A három dédunokám szintén beszél németül. Persze, hiszen a gyerekek közül kettő német nyelvterületen él, Ági volt hozzám legközelebb Magyarországon. Mivel nyolc éve egyedül maradtam, ő szerette volna leginkább, hogy a családja közelében legyek.

Ezért költöztem tavaly Tapolcára. Jól érzem magam itt, örülök, hogy közel vagyok a lányomhoz, az unokámhoz és a dédunokákhoz. A másik két gyermekem is gyakran látogat a családjaikkal együtt – mondja Uschi néni lelkendezve. De nem is mondhatná másként, hiszen ő mindig vidám. Sosem veszekszik és ezt a jó tulajdonságot mindannyiuk örömére a gyerekek, unokák örökölték. Sokat nevetnek, ők egy alapvetően vidám, összetartó család. Karácsony estére még ma is a Mamszinak becézett dédmama készíti a majonézes, ecetes uborkás krumplit, amihez meleg virslit esznek.

A német konyhából és népszokásokból azonban mást nem őriz. Annál jobban szereti a magyar töltött káposztát. Szerencsére az egészsége kifogástalan, úgyhogy fogyaszthat bármit. Gyógyszerre nincs szüksége a fogorvosok pedig ámulnak azon, hogy a fogsora a sajátja. Azt mondja, mindezt a sok úszásnak, a jó kedélynek köszönheti. Azért a mogyorós csokinak és a fagyinak nem áll ellent, viszont lelkes keresztrejtvény fejtő, és sokat olvas. De a szellemi frissesség minden bizonnyal a folyamatos német-magyar nyelv váltogatásnak is betudható.

No meg a humorérzéknek és az optimizmusnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy megkérdezte, miért most, 95 évesen ír róla az újság. Miért nem majd a századik születésnapon? Úgyhogy megegyeztünk abban, hogy öt év múlva találkozunk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!