Visszavontak egy terhelő vallomást a Budaházy-ügyben

2011. szeptember 21., 18:24 szerző: MTI
Visszavonta a nyomozás során tett terhelő vallomását egy tanú a terrorcselekmények vádjával folyó Budaházy-ügyben, a Fővárosi Bíróságon szerdán.
A tanúként meghallgatott fiatal nő a tárgyaláson részben élt mentességi jogával, amely szerint nem köteles hozzátartozójára terhelő vallomást tenni, az egyik vádlott pedig a vőlegénye volt a vádbeli cselekmények idején.  Nyomozati vallomása egészét arra hivatkozva kívánta visszavonni, hogy az - szerinte - törvénysértő módon született, a nyomozók 2009 nyári tanúkihallgatásán presszionálták, "a szájába adták a szavakat", megfenyegették, hogy "bezárják, ha nem elég együttműködő", féltette vőlegényét, akit akkor megbilincselve mutogattak neki a rendőrség épületében, és félt attól is, hogy elveszíti az állását, ugyanis egészségügyi dolgozó a Magyar Honvédségnél.

A tanú szóvá tette azt is, hogy a nyomozók a munkahelyéről vitték kihallgatásra, ugyanakkor az ügy érdemét illető ügyészi és bírói kérdések többségére a tárgyaláson órákon keresztül csak azt válaszolta: nem tudja, nem emlékszik.
Budaházy György elsőrendű vádlott beszél az ellene és 16 társa ellen indított büntetőper tárgyalásán, a Fővárosi Bíróságon. Mellette ül Szász Endre harmadrendű vádlott (j) - MTI Fotó: Kovács Attila
Hónapokkal ezelőtt a tárgyalássorozat kezdeti szakaszában egy vádlott vonta vissza nyomozás során tett részletes, beismerő, magát és társait is terhelő vallomását, arra hivatkozva, hogy kényszer hatása alatt vallott.
   
Szerdán a fiatal nőt a vőlegényével összefüggő vádpontokról nem kérdezte a bíróság, amikor pedig a Vörös Csepel elnevezésű szórakozóhely elleni támadás került szóba, a tanú azt közölte: neki a nyomozók mondták a kihallgatásán, hogy ott volt, ő hiába tiltakozott. Ekkor a hallgatóságból szólt közbe valaki, hogy a tanú nem köteles saját magára terhelő vallomást tenni, a közbekiabálót ugyan kiküldte a bíró a teremből, de a tanú élt a lehetőséggel és a Vörös Csepel vonatkozásában mentességi jogára hivatkozva ugyancsak nem tett vallomást.
   
A tanú tárgyaláson részleteiben ismertetett nyomozati vallomása szerint 2006 szeptemberében részt vett a Kossuth téri tüntetésen és hosszabb időn át önkéntes volt az ott felállított egészségügyi sátorban, illetve akkoriban több utcai megmozdulásra is vitt elsősegély-csomagot, hogy ellássa a sérülteket. Továbbá járt a diósdi edzéseken, ahol a vád szerint a Budaházy György vezette Hunnia Mozgalom "katonái" kiképzéseket tartottak. Az edzésekre a tárgyaláson már nem emlékezett, illetve - mint mondta - ő csak olvasgatott, kirándult Diósd környékén. A nyomozati vallomásból kiderült, hogy a "házibuli" ezekben a körökben lakások, házak elleni Molotov-koktélos támadást jelentett, ám a tanú a tárgyaláson már erre sem emlékezett, és többször is jelezte, ő olyat nem mondott a nyomozás során, amit a nyomozati vallomása tartalmaz.
   
A tárgyaláson ismertették az egyik vádlott számítógépéről letöltött adatbázis egy részletét, amely a tanúról több tucatnyi rubrikában rögzített - többek között - a vallására, a származására, az iskoláira, a nyelvtudására, a munkahelyére, foglalkozására, a családi körülményeire, a káros szenvedélyeire, illetve a katonaviseltségére vonatkozó információkat. Volt olyan bejegyzés is, amely azt tartalmazta: párt - Jobbik, illetve, hogy harc - 1. Az adatbázisban feltehetően az 1 jelentette az igent, a 0 pedig a nemet. Mindezzel kapcsolatban a tanú arról beszélt, nem volt tagja a Hunnia Mozgalomnak, a Magyarok Nyilai elnevezésű szervezetről csak a sajtóból hallott, személyes adatait pedig nap mint nap megadja az internetes közösségi oldalakon, ezért nem tudhatja, hol, kik használják fel, vagy továbbítják azokat, esetleg miként élnek vissza azokkal.
   
Az ügyészség szerint Budaházy 2007 folyamán az Ír Köztársasági Hadsereg mintájára létrehozta a Hunnia mozgalom elnevezésű szervezetet annak érdekében, hogy 2007-2009-ben terrorcselekményekkel, főként Molotov-koktélos támadásokkal állami szerveket kényszerítsen, az akkori szocialista-szabaddemokrata kormánytöbbség politikusait és a lakosság velük rokonszenvező csoportjait megfélemlítse, és így befolyásoljon parlamenti döntéseket. A vádlottak meg akarták akadályozni például az  egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény megszavazását, Bajnai Gordon miniszterelnökké választását és kormánya megalakítását, mi több, Budaházy azt is tervbe vette, hogy árnyékkormányt hoz létre és átveszi az ország irányítását a Gyurcsány-kormánytól.
   
A vádirat tartalmazza, hogy Budaházy kérdőíven toborozta "szakértőit", "katonáit"; egy jászberényi tanyán havonta kiképzéseket, felkészítéseket tartottak, ott készítették elő a terrorakciókat is. A politikai motivációjú támadások célpontjai javarészt az akkori kormánypárti politikusok otthonai, illetve az MSZP és az SZDSZ székházai voltak. A vádlottak egyes esetekben inkább a személyes ellenszenv okán választottak célpontokat, mint például a Vörös Csepel elnevezésű szórakozóhely, melegek által látogatott helyek, vagy éppen egy jegyiroda esetében. Ez utóbbinak az volt a "bűne", hogy egy, a Hungarica zenekar koncertje után érdeklődő bepanaszolta azt Budaházynál, aki felháborodottan utasítást adott az akcióra.
   
Csintalan Sándor egykori szocialista politikus, a HírTv műsorvezetőjének "megleckéztetésére" az ügyészség szerint azért adott utasítást az elsőrendű vádlott, mert mozgalmának katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak nevezte. Csintalant vascsővel ütlegelték, miközben azt kiabálták: "Te mocskos, büdös zsidó!", majd a vérző, életéért könyörgő áldozattól elvették 8 ezer forintját. A vádpontok között szerepel puszta pénzszerzés céljából elkövetett bűncselekmény is, egy ATM pénzkiadó automata felrobbantása.
   
A vádlottak az eljárás során mindvégig következetesen tagadták a bűncselekmények elkövetését, kivéve egyiküket, aki a nyomozás során  még részletes, társaira is terhelő vallomásokat tett, amelyeket  azonban a büntetőper elején visszavont.

MTI

Facebook